A Hszinhua a Fortune magazin rendes éves, a világ ötszáz legnagyobb vállalatát nyereségük alapján összegyűjtő listáját vette nagyító alá. Arra idén minden korábbinál több, 95 kínai cég került fel, ami a kínai gazdaság erősödését, szerepének fokozódását mutatja, s az Egyesült Államokkal szembeni szakadékot is csökkenti. A kínai vállalatok a teljes lista profitjának 17 százalékát termelik, miközben a 132 amerikai cég része 28 százalék.
A kínai vállalatok számának és piaci súlyának növekedése ugyanakkor önmagában nem irányadó: a rangsorból – egyértelmű kiolvasható a kínai gazdasági szerkezet kiegyensúlyozatlansága. A kelet-ázsiai ország Fortune ötszázas cégei elsősorban a hagyományos iparágakban – így az acélgyártás, vegyipar, energiatermelés terén – aktívak. Ezekben a szektorokban a túlkapacitás vagy az állami tulajdonban lévő vállalatok túlsúlya jellemző – emlékeztetett a hírügynökség. A listára mindössze négy magáncég került rá, az állami tulajdonú cégek nagy része pedig profitjának csökkenésével kénytelen szembenézni. Továbbra is nagyon kevés a globális súllyal bíró technológiai, szolgáltatóipari, illetve a fejlett termelőipari cégek száma az országban. Szintén a gazdasági szerkezet gyenge pontjára mutat rá, hogy a Fortune-rangsorba jutott 26 kínai bank, pénzügyi cég és biztosítótársaság az összes listás kínai cég profitjának csaknem 60 százalékát adja, vagyis a reálgazdaság cégeinek nyereségessége gyenge. Ezt a gyengeséget támasztja alá az is, hogy a cégek hitelállománya is jelentős.
A gazdasági szerkezetátalakítás szükségességéről az elmúlt hónapokban mind többet cikkezett a kínai gazdasági sajtó. Az exportkeresletre építő gazdasági szerkezettől való távolodás és egy belső fogyasztás generálta növekedési modell felé elmozdulás a kínai gazdaság lassulásával és a befektetők bizalmának gyengülésével is egyre szorítóbb – hangoztatják a közgazdászok. Az azt segítő reformok és politikai kiigazító intézkedések bejelentése a következő hónapokban, ősz körül várható – utalt erre a héten korábban Li Tao-kuj, a központi bank korábbi tanácsadója, a pekingi Tsinghua Egyetem világgazdasági központjának vezetője.
