Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai befektetőknek összeállított régiós elemzésükben közölték, hogy a közép- és délkelet-európai gazdaságokra általuk kiszámolt, GDP-súlyozással kalkulált átlagos tizenkét havi infláció 1,1 százalék volt szeptemberben az ugyanígy számolt 1,5 százalékos augusztusi ütem után.
Három oka van a lassulásnak
A ház szakértői szerint az infláció 2013 eleje óta tartó meredek lassulását három fő tényező okozza. Az első az energiahordozók árinflációjának „összezuhanása”. Ezt részben a globális olajárak megugrása okozta meredek tavalyi energia-áremelkedések lecsengése magyarázza, de Magyarországon ehhez járulnak még a lakossági közműdíj-csökkentések is – hangsúlyozzák az elemzők. A cég kimutatása szerint Magyarországon csak a múlt hónapban 5,4 százalékkal csökkentek az energiaárak éves összevetésben.
A második tényező az elemzés szerint az élelmiszer-árinfláció visszaesése, a harmadik pedig az, hogy az alapszintű inflációs nyomás is gyenge. A cég közgazdászainak becslése szerint a maginfláció tizenkét hónapra számolt térségi átlaga a múlt hónapban az élelmiszer- és az energiakomponens kiszűrésével is mindössze másfél százalék volt.
Az alacsony maginfláció tükrözi, hogy milyen jelentős kapacitástöbblet alakult ki a régió gazdaságaiban a 2008-2009-es recesszió idején, és ez a kapacitásfelesleg a kilábalás lendületének gyengesége miatt meg is maradt – hangsúlyozzák az elemzésben.
A ház szerint az élelmiszer- és az energia-árinfláció jelentős közép- és kelet-európai visszaesésének időszaka valószínűleg már véget ért, de az sem valószínű, hogy e két összetevő inflációja a következő egy évben visszagyorsulna.
Maradhat az alacsony infláció
Ennél is fontosabb, hogy a maginfláció a gazdasági kilábalás élénkülése ellenére várhatóan szintén nyomott ütemű marad, tekintettel arra, hogy a térségi gazdaságokban jelentős mértékű az alulhasznosított munkaerő- és tőkeállomány. Ez lehetővé teszi a vállalatoknak a termelés növelését a költségoldalon – például béremelési követelések formájában – jelentkező nyomás kockázata nélkül, és ez korlátot szab a fogyasztói árak emelkedésének is – áll a Capital Economics szerdai londoni elemzésében.
Mindezt egybevetve valószínűsíthető, hogy az infláció az európai felzárkózó gazdaságok mindegyikében a célszintek alatt lesz 2014-ben és 2015 jelentős részében is. Ebben a környezetben „korai” lenne jegybanki kamatemelésről beszélni a térség bármely országában, a régióban legalább a következő egy évben laza marad a monetáris politika – jósolták a Capital Economics elemzői.
Monetáris szigor?
Más nagy londoni házak Magyarország esetében ugyanakkor nem zárják ki a rövid időn belüli monetáris szigorítást.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai legutóbbi helyzetértékelésükben úgy vélekedtek, hogy a magyar gazdaság esetleg „meglepő” ütemű növekedése és a lejáró adóssághányad piaci finanszírozásához szükséges pozitív reálhozam fenntartása miatt 2014-ben indokolttá válhat a kamatemelés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről.
A cég szakértői szerint az általuk várt monetáris szigorítási ciklus kezdetétől számítva egy- vagy kétéves távlatban 2,00-3,00 százalékpontos MNB-kamatemeléssel lehet számolni.
