Sötét mód ikon
2026 június 10
Japán építi a világ leggyorsabb vonatát – Lesz Európában is 600 km/órás szuperexpressz?

Japán építi a világ leggyorsabb vonatát – Lesz Európában is 600 km/órás szuperexpressz?

Japán a világ leggyorsabb vonatát fejleszti. Az L0 sorozatú maglev akár 603 km/órás sebességre is képes lehet, miközben egyre többen teszik fel a kérdést, hogy Európában van-e realitása egy ilyen szuperexpressz alapon működő vasúti rendszernek.

Japán újabb rekordra készül a világ leggyorsabb maglev technológiájú vonattal. Forrás: Unsplash (illusztráció)

Japán 603 km/órás „szupervonatot” fejleszt

Japánban gőzerővel fejlesztik a világ egyik legambiciózusabb vasúti projektjét. Az L0 sorozatú maglev (mágnesvasút) szerelvényt, amely tesztkörülmények között már 603 km/órás csúcssebességet ért el. A kérdés viszont nem csak az, hogy Japán meg tudja-e csinálni, hanem az is, hogy Európában lenne-e értelme és tere egy ilyen szuperexpressz rendszernek – számolt be a hírről a a Railway supply a jelenlegi helyzetről.

Mi az L0 sorozat, és miért ennyire nagy szám?

Az L0 sorozat a JR Central (Central Japan Railway Company) maglev-fejlesztése, amely a klasszikus kerék–sín kapcsolat helyett mágneses lebegtetést használ. A technológia lényege, hogy a jármű a pálya felett „lebeg”, így nincs gördülési ellenállás, a sebességet pedig lineáris motoros meghajtás adja.

A rekordot 2015-ben egy utasokkal a fedélzeten futó teszt során érték el. Akkor a csúcs 603 km/órás sebesség volt. Ez a vasúti világban olyan, mint az autóknál a Forma 1-es sportkocsi. Nem az átlagos utakon halad járművek sebességről szól, hanem arról, meddig tolható ki a határ.

Mennyivel gyorsabb ez, mint bármi, ami ma „normálisan” közlekedik?

A jelenlegi legismertebb kereskedelmi maglev a Sanghaji Maglev, amelynek maximális üzemi sebessége 431 km/óra. Bár teszten állítólag 501 km/óra is volt. 

Európában ezzel szemben a nagysebességű vasút csúcsa jellemzően 300–320 km/óra üzemi tempó . Ez a TGV, a franciáknál és olasz nagysebességű vonatoknál. Volt ugyan 574 kilométeres sebességű rekordteszt is Európában. Az AGV Italo tesztkörnyezetben érte el ezt a sebességet, de ez nem a mindennapi életben közlekedő vonalak menetrendjénél van. 

Magyarországon pedig tavaly mentek tesztüzemben Budapest és Székesfehérvár közötti szakaszon utasokat szállító vonat óránként 160 kilométeres sebességgel. 

Vagyis ez azt jelenti, hogy a japánok L0 mágeses alapon működő vonatja a klasszikus európai HSR-hez képest nagyságrendileg más ligában játszik. Még akkor is, ha a későbbi valós helyzetben a sebesség inkább 500 kilométeres lehet a projekt dokumentumai szerint.

Tokió és Nagoya közötti menetidő 40 perc lesz

A maglev igazi értelme nem az, hogy „rekordot dönt”, hanem az, hogy egy nagyvárosi tengelyt kvázi egy régióvá olvaszt. A Chuo Shinkansen (Linear Chuo Shinkansen) Tokió és Nagoya között kb. 40 perces menetidőt céloz, ami jelenleg hagyományos nagysebességű vasúton ennél jelentősebben hosszabb.  A Tokió és Oszaka tengelyen a menetidő jelenleg két és félóra, ezzel az új vonallal pedig 1 óra alá is csökkenhet a menetidő. Egyébként a hosszabb távú terv a Nagoya–Oszaka szakasz, amivel Tokió–Nagoya–Oszaka egyetlen „mega-közlekedési háromszöggé” válhat.

A valóságban brutálisak lesznek a költségek

Itt jön a hidegzuhany. Ez a projekt nem „még egy vasútvonal”, hanem új, dedikált infrastruktúra, sok alagúttal és különleges pályával. A befejezés eredetileg 2027 körülre volt belőve, de a legfrissebb ütemezések szerint 2034–2035 körül tűnik reálisnak. A friss hírek szerint nyolc év csúszással készül el. a teljes vonal. 

A költségszint is olyan, ami Európában azonnal gazdaságilag kivitelezhetetlen. A becslések több tízmilliárd eurós nagyságrendről beszélnek. A 2025-ös beszámolók már kb. 11 milliárd és 61 milliárd közötti szintről írnak Tokió–Nagoya vonal kapcsán. 

Vajon Európában működhet-e egy ilyen vonat?

Mert Európában a vasút nem technológiai kérdés, hanem földrajzi és politikai és költség megtérülésének háromszögében döntendő helyzet. Először is nincs háttértehnológia és a régi vasúti rendszerek maglev technológiarendszerre nem átépíthetők. Egy mágneses elven működő pálya nem kapcsolható rá a jelenlegi európai hálózatra. Új pálya kell, új biztosítóberendezés, új üzemeltetés. Európa földrajzilag változatosabb és nem egyenletes ráadásul a sík terület kevesebb. Így sok helyen külön alagút és viadukt kiépítése szükséges.

Az 500 km/órás tartományú sebességhez a vonalvezetés nem lehet „kanyargós”. Európában domborzat, beépítettség, természetvédelem miatt ez gyakran alagút/viadukt-kényszer. Bár Japánnál is hasonló a helyzet, és az egyik nehézséget jelenti.  A másik probléma az üzemeltetés, ami sokkal költségesebb a kontnensen. A maglev rendszerek energia- és fenntartási igénye jellemzően magasabb lehet, és a megtérülés ott jön ki, ahol nagyon magas az utasszám, sűrű a városhálózat és a a repülés kiváltása reális. Európában ez néhány tengelyen elképzelhető csak. Néhány nagy metropoliszok közötti vonalakon működne ugyan, de kontinens-szintű „maglev-hálózat” nem reális.

Lesz-e Európában „603 km/órás” szuperexpressz?

Európában a legvalószínűbb forgatókönyv inkább az, hogy a meglévő nagysebességű hálózatot bővítik és a digitalizált biztosítóberendezések és menetrendi optimalizálás hozhat pluszt a fejlesztésben. A 300–320 km/órás üzemi tartomány marad a „sweet spot”.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.