A tárcavezető kifejtette, 2022-ig 81 főút újulhat meg és mintegy ezer kilométer új négysávos autóút és autópálya épülhet hazai és európai uniós forrásokból, ami az infrastruktúrafejlesztése mellett a gazdasági versenyképességet is növeli majd.
Új utak
Az útfejlesztések pontos jegyzékét az erről szóló, hamarosan nyilvánosságra kerülő kormányhatározat tartalmazza majd. Lázár János példaként említette az M2-es gyorsforgalmi út Budapest és Vác közötti szakaszát, amelyre 57 milliárd forintot költenek, valamint a várpalotai elkerülő út befejezése 18 milliárd forintért, továbbá a megyei jogú városok összekötését az autópályákkal és minden autópálya kivezetését az országhatárig.
Szólt arról is, a kormány a következő időszakban szeretné megkezdeni a beruházásokat, egy jelentős részüket pedig már szeretné 2018-2019-ben befejezni. A kabinet emellett 1100 milliárd forintot szán vasútfejlesztési programra, amelynek egyebek mellett része lesz a Nyugati és a Keleti pályaudvarok felújítása, valamint egy balatoni körvasút létrehozása – ismertette Lázár János.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte továbbá, hogy a Volán 180 új autóbuszt szerez be mintegy 22-24 milliárd forint értékben a gazdasági kabinet javaslatára, bevételi lehetőséget teremtve a magyar buszgyártóknak.
Fejlesztik Pest megyét
Lázár János szólt arról is, hogy a kormány elfogadta Pest megye fejlesztési koncepcióját, amelynek települései 2016-tól kezdődően 80 milliárd forintnyi célzott állami forrásban részesülnek. Idén 5, jövőre 25, majd pedig 50 milliárd forintot kapnak mikro-, kis- és közepes vállalkozások, egyházak, nonprofit szervezetek és települési önkormányzatok.
A Testnevelési Egyetem fejlesztésének első két ütemére 44 milliárd forintot nyújt a kormány, első lépcsőként rekonstrukciókra, majd egy 2018-ig megépítendő új tömbre az Alkotás úton – ismertette. Kiemelt állami beruházásként hagyta jóvá a kormány a vízügyi ágazat mintegy 300 milliárd forintos beruházást.
A miniszterelnök a kormány nevében garanciát vállal a 2024-es olimpiai pályázat következő szakaszának megvalósítására – sorolta a döntéseket a miniszter, hozzátéve: jóváhagyták a világban üldözött keresztények megsegítéséért felelős tízfős államtitkárság felállítását is az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Több tucatnyi törvény módosítása várható az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása érdekében, az „elektronikus akadálymentesítésért”, a személyes ügyintézés elkerülése érdekében – ismertette a tárcavezető.
Lázár bevallott egy hibát
A gazdasági adatok áttekintését követően Lázár János kijelentette: 2010 óta 660 ezerrel nőtt a munkahelyek száma Magyarországon, és időarányosan soha akkora összegű adó nem folyt be az államkasszába, mint idén. Mindezek ellenére vizsgálják, hogyan növelhető a gazdaság teljesítménye, amelynek egy lehetséges iránya a járulékcsökkentés.
A miniszter kérdésre előrehaladottnak ítélte a paksi bővítés engedélyezési eljárását, amelyről, mint mondta konstruktív együttműködés zajlik az Európai Bizottsággal.
A kórházi kancelláriarendszer kialakításáról „érzékeny vita” zajlik – válaszolta, hangsúlyozva, hogy a kormány egy jó fenntartói rendszerben érdekelt, amelynek kialakításáról megítélése szerint támaszkodni kell a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tapasztalataira is.
A miniszter kérdésre súlyos hibának tartotta, hogy kormányzásuk alatt, 2018-ig nem épül ki közvetlen összeköttetés a repülőtér és Budapest belvárosa között, mint mondta, a vizes világbajnokságig ugyan lesznek eredmények ez ügyben, de nem átütő erejűek.
Titkosítás és kínai pénzek
Beszámolt arról is: a Seuzo-kincsek megszerzésének körülményeiről szóló adatok 30 éves titkosítását azért kezdeményezte, hogy azok nyilvánosságra kerülése ne hátráltassa a kincs további részeinek megvételét. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy a teljes gyűjtemény megszerzése után felülvizsgálják a titkosítást.
A Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásával kapcsolatban nem merült fel a korrupció gyanúja – mondta -, a 85 százalékban kínai hitelből megvalósuló beruházásról azért tárgyal a kormány az unióval, hogy annak tenderei teljes egészében megfeleljenek az uniós jognak.
