Kína a fő részvényes
A The Wall Street Journal című amerikai napilap bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta kedden, hogy a kínai kezdeményezésre pekingi székhellyel létrehozandó bank döntési struktúrája irányító jogokat ad Kínának, mint fő részvényesnek, gyakorlatilag vétójoggal ruházza fel.
Peking csaknem 30 milliárd dollárral száll be a 100 milliárdos alaptőkéjű bankba, amivel a szavazati jogok 25-30 százalékát kapja meg, azaz „eleget ahhoz, hogy blokkolja a döntéseket” – írta a WSJ a bank még nem nyilvános alapszabályára hivatkozva.
Nem lesz nagy apparátus
Az újság úgy tudja, hogy a pénzintézet működését egy nem állandó igazgatótanács felügyeli majd, tagjai nem kapnak díjazást sem. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak 57 alapító tagállama van, köztük például Nagy-Britannia, Izrael, Irán vagy Laosz. Egy májusban Szingapúrban tartott tanácskozáson véglegesítették az alapító okiratot, amelyet június végén nyitnának meg aláírásra. Az AIIB berkein belül arra számítanak, hogy az év végére működőképes lesz a bank.
Lassan mi is taggá vállhatunk
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még áprilisban azt mondta, hogy Magyarország az év második felében válhat az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bank tagjává. Magyarország nem alapítóként kíván részt venni a szervezet létrehozásában, csupán tagnak jelentkezett oda.
Vannak távolmaradók
Japán és az Egyesült Államok távolmaradt az új nemzetközi pénzügyi szervezettől, amelyet a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank riválisának tekint. Tokió és Washington aggályokat fogalmazott meg az új bank tevékenységének átláthatóságát és irányítását illetően, valamint attól is tart, hogy az AIIB nem fordít majd kellő figyelmet a környezeti hatások felmérésére és a fenntarthatóság biztosítására.
Az AIIB alapvető célja az lesz, hogy ösztönözze a pénzügyi együttműködést az ázsiai-csendes-óceáni térségben, valamint biztosítsa ázsiai infrastrukturális projektek finanszírozását, kezdve az út- és repülőtér-építéstől a távközlési hálózatokon át az olcsó lakások felhúzásáig. Az Ázsiai Fejlesztési Bank egy 2010-es jelentése szerint 8 ezer milliárd dollár befektetésre lenne szükség a régió infrastruktúrájában 2020-ig a gazdasági fejlődés fenntartásának érdekében.
