Működik a dolog
„Az együttműködés bevált. Érdekes utat tettünk meg. Az általánostól eljutottunk a konkrétig, azaz most már az egyes államok konkrét érdekeit figyelembe vevő terveket próbálunk megvalósítani” – mondta a cseh diplomácia vezetője újságíróknak. A V4-ek prágai találkozóján a Keleti Partnerségben részt vevő országok – Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna – külügyminiszterei vettek részt.
„Az EU ezt az együttműködést továbbra is kiemelten kezeli, és támogatni kívánja” – jelentette ki Johannes Hahn, az Európai Bizottság szomszédsági politikájáért és a bővítésért felelős biztosa újságírók előtt.
„Az EU-nak minél előbb, minél több pozitív visszajelzést kellene adnia ezen keleti országok számára, mert a pozitív visszajelzések elmaradása esetén letérhetnek az európai integráció útjáról. Ha ezt megtennék, komolyan destabilizálnák keleti szomszédságunkat, amely pedig Európa biztonságára is negatív hatással lenne” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozó után a magyar közmédia tudósítóinak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A magyar diplomácia vezetője elmondta: „Itt elsősorban mi, közép-európaiak vagyunk érintettek, hiszen mi vagyunk földrajzilag legközelebb keleti szomszédainkhoz. Ezért határozottan azt kértük, mi V4-ek az EU-tól, hogy adjon határozott visszajelzést a keleti partnereknek, természetesen mindenkinek az ambíció szintje szerint”.
Fontos kellene legyen Azerbajdzsán
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a hat ország közül három már társulási szerződést írt alá az EU-val. „Mi úgy látjuk, hogy Ukrajna és Grúzia már teljesítette azokat a követelményeket, amelyek a vízummentességhez szükségesek, ezért ennek a két országnak meg kell adni a vízummentességet. Bármifajta európai késlekedés vagy esetleg a vízummentesség korábbi megadása Törökországnak alapvetően rombolná a keleti partnerség hitelességét” – vélekedett a magyar külügyminiszter.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Rámutatott, hogy van három olyan ország, amely egyelőre nem kötött társulási szerződést az EU-val. Közülük Azerbajdzsán esetében szükség volna egy szerződésre, hiszen Azerbajdzsán az egyetlen reális alternatíva, amikor arról beszélünk, hogy Közép-Európa energiaellátásának a diverzifikációjára törekszünk.
Ami pedig Fehéroroszországot és Örményországot illeti, esetükben „ki kellene használni, hogy ezek az országok tagjai az euroázsiai uniónak, és a velük való kapcsolatrendszerre építve hosszú távon fenn kellene tartani annak a perspektíváját, hogy az EU és az Euroázsiai Gazdasági Unió egyszer majd pragmatikusan együtt tudjon működni” – fejtette ki Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva.
