A személyi jövedelmadóról (szja) szóló törvény ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó új rendelkezései augusztus 1-jétől hatályosak, de a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazni lehet.
A módosítás elsődleges célja az volt, hogy a NAV szerepeltetni tudja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet az szja-bevallás új módjaként 2017. január 1-jétől – elsőként a 2016-os adóévre – bevezetendő adóbevallási tervezetben. Ennek megfelelően módosultak a befektetési szolgáltató által a magánszemély részére kiadandó igazolásra, valamint a befektetési szolgáltatót terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások.
Jelentenie kell a szolgáltatónak
A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatónak az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást kell kiállítania a magánszemély részére. Ennek tartalmaznia kell az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség, veszteség) összegét, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételét, továbbá az ügyleti ráfordítást. Az igazolásnak tartalmaznia kell az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A befektetési szolgáltatónak – ugyancsak az adóévet követő év február 15-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság számára a magánszemély adóévi ügyleteinek bevételeiről, az összesített eredményről (nyereség, veszteség) és az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről.
Mi a teendőnk?
A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania. Ez történhet a befektetési szolgáltató által kiadott igazolás alapján, vagy – ha a bevétel kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatótól származott, illetve a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg – a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok vagy saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is figyelembe véve.
A jövedelmet és az adót az adóévről benyújtandó bevallásban kell bevallani, az adót pedig a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Az adóhatóság a bevallási tervezetben a nyereség összegét csökkenti, a veszteség összegét pedig növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek együttes összegével.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Augusztus 1-jétől további változás, hogy a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek, ha azt a társaság által ki nem fizetett, és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként szerezte meg.
A módosítás indoka az volt, hogy a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény rendelkezései lehetővé teszik a társaság törzstőkéjének emelését a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére.
Az Szja törvény rendelkezései alapján a pénzbeli hozzájárulásnak a ki nem fizetett nyereség terhére történt szolgáltatása főszabály szerint egyéb jövedelemnek minősülne, de az új jogszabályi rendelkezés alapján a tőkeemelés e formája nem tekinthető a magánszemély bevételének. A belföldi székhelyű társas vállalkozásoknak a tőkeemelés e formájára vonatkozóan az adóévet követő január 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóságnak.
