Új kifutópályával, modern irányítótoronnyal és kibővített terminállal zárult a hárommilliárd forintos fejlesztés a sármelléki Hévíz–Balaton Airporton. A beruházás nemcsak a Balaton turizmusát erősítheti, hanem a térség gazdasági és logisztikai szerepét is új szintre emelheti.
Fényes jövő előtt Sármellék? Forrás: Héviz-Balaton Airport
Új korszak indul Sármelléken, 3 milliárdból újult meg a Hévíz-Balaton Airport
Hárommilliárd forintos fejlesztés zárult le a sármelléki Hévíz-Balaton Airport repülőtéren. Megújult a kifutópálya, teljesen újjáépült a gurulóút, kibővítették az utasterminált és új irányítótorony is épült. A beruházás célja nemcsak a Balaton-régió turizmusának erősítése, hanem a térség gazdasági és logisztikai szerepének növelése is.
400 utast tud fogadni egyszerre a reptér és nőtt a kapacitás
A fejlesztés révén a reptér már egyszerre 400 utast tud fogadni a schengeni övezeten belülről és azon kívülről is. A terminál bővítése mellett modernizálták a fűtési-hűtési rendszert, napelemparkot telepítettek, valamint teljesen megújították a navigációs rendszert, amely rossz látási viszonyok között is lehetővé teszi a biztonságos leszállást. Évtizedek óta most először újult meg a futópálya, a korábbi elavult irányítótorony helyett pedig korszerű létesítmény épült. A reptér teljes területe korszerű világítást kapott.
Turizmus és gazdaság, már nem csak a Balatonról szól
A fejlesztés első ütemét a térség és a Balaton-régió jelentős előrelépéseként értékelték. A repülőtér működése szorosan kapcsolódik a zalaegerszegi ipari beruházásokhoz is, így a turisztikai és ipari érdekek egyszerre jelennek meg. A kormány célja, hogy a hévízi gyógyfürdő tervezett fejlesztése és a reptér bővítése egymást erősítse, komplex turisztikai és logisztikai csomagot hozva létre.
Charterjáratok és növekvő utasforgalom
Idén két charterjárat érkezik Sármellékre. Az egyik Drezdából, a másik Antalyából jön. A várakozások szerint ezek mintegy tízezer utast hozhatnak 2026-ban. Bár ez még nem tömegturizmus, stabil alapot jelenthet a további járatindításokhoz.
Látványos cargo-bővülés: 30 tonnáról 3700 tonnára
A reptér áruforgalma az elmúlt években jelentősen megugrott. A korábbi évi 30–50 tonnás volumen tavaly 3700 tonnára nőtt. Kifelé főként autóipari alkatrészeket szállítanak, míg befelé jellemzően Kínából érkező kiskereskedelmi áruk érkeznek, átlagosan heti egy géppel. Ez a szám már nem marginális: a cargo-forgalom mutatja, hogy a reptér nemcsak turisztikai, hanem logisztikai csomópontként is pozicionálja magát.
Regionális stratégia: integrált repülőtér-fejlesztés
A beruházás illeszkedik Magyarország integrált infrastruktúra- és repülőtér-fejlesztési stratégiájába. A cél az, hogy a vidéki regionális repterek erősebb szerepet kapjanak a nemzetgazdaságban.
A döntéshozók szerint a regionális fejlesztések nem lehetnek sikeresek repülőtéri infrastruktúra nélkül. A Budapest Airport visszavásárlása után a regionális repterek szakmai támogatást és nemzetközi tapasztalatot kapnak, ami hosszabb távon növelheti versenyképességüket.
Fényes jövő vagy óvatos optimizmus?
A hárommilliárdos fejlesztés technológiai szempontból egyértelmű előrelépés. A sármelléki reptér ma már nem egy kis regionális légikikötő technikai korlátokkal, hanem egy modernizált infrastruktúrával rendelkező stratégiai pont a Balaton és Nyugat-Magyarország térképén.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása:
