GDP és hiány
A magyar gazdaság növekedése idén elmaradhat a kormány által várt 2,5 százalékos szinttől, és 2 százalékon állapodhat meg – mondta el Szántó András, Equilor lakossági üzletág igazgatója. A kisebb növekedés oka az építőipari visszaesés és a vártnál kisebb fogyasztói vásárlás lehet, de a beruházások és a hitelezés alakulása is fontos tényező Kiss Mónika vezető elemző szerint. Szántó András szerint az államháztartás hiánycélja tartható lesz, sőt fiskális élénkítésre is adódik lehetőség.
Az infláció egyelőre távol van a jegybank 3 százalékos céljától, de ősszel már megindulhat az árak emelkedése. Az Equilor előrejelzése szerint idén 0,3, 2017-ben 2 százalék lehet az infláció.
„Az alapkamat alacsony szintje és az emelkedő infláció negatívan érintheti a megtakarításokat, így a befektetők és a lakosság a magasabb hozamok reményében kockázatosabb eszközök felé fordulhatnak, például az ingatlanpiac és a részvények irányába. Korábban a banki betétekből állampapírokba vándorolt a pénz, ez a folyamat is megállhat” – mutatott rá Szántó András.
Maradhat az alapkamat
Az MNB idén ősztől új területre koncentrál: a monetáris politikai döntések hangsúlya az alapkamatról fokozatosan két másik eszközre helyeződik át.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az egyik ilyen eszköz kamatfolyosó fenntartása, augusztustól pedig a korábbi heti gyakoriság helyett havonta egy alkalommal kerül sor az irányadó három hónapos jegybanki betéti eszköz tenderére, októbertől pedig korlátozni fogják az ott elfogadott banki ajánlatok mennyiségét. A fő változás, hogy az MNB mostantól nem csak a kamatról és kamatfolyosóról dönt, hanem negyedévente határoz a következő negyedév mennyiségi korlátozásáról is.
Ezek a döntések közvetve befolyásolhatják a forint árfolyamát is. Összességében az Equilor az idei és a jövő évben az alapkamat 0,9 százalékon tartására számít, miközben az euró árfolyama a jelenlegi 307-318 forintos sávban mozoghat.
Őszi felminősítés?
A hitelminősítő felülvizsgálattal kapcsolatban az S&P esetében nem számítanak javításra, a Moody’s novemberi döntésében viszont már pozitívan értékelheti a javuló makromutatókat.
Amennyiben újabb felminősítés érkezik, az elsősorban a forintkötvények piacán hozhat érdeklődést, míg a devizakötvények és részvények esetében inkább már csak rövidtávú pozitív hatások várhatóak.
Hogyan távoznak a britek?
A júniusi Brexit-szavazás eredménye élénk hatást generált, azonban pár nap alatt megnyugodtak a piacok – mondta el Kiss Mónika. A hatása azonban néhány éven belül, de akár már 2017-ben is elérhetik Magyarországot. Nagy-Britannia az EU harmadik befizetőjeként 23-24 milliárd eurónyi összeget fizetne a 2019-20-as időszakban, ha ez nem teljesül Magyarország 400 milliárd forintnyi uniós támogatástól esne el.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Brexit részletei ugyan még nem tisztázottak, és elképzelhető olyan megoldás is, amelyben a britek továbbra is befizetnének az uniós költségvetésbe. Nagy-Britanniában emellett belső politikai bizonytalanság és a skót függetlenedés is bonyolítja a helyzetet. A tényleges kilépés 2018 végén várható.
Európában forró őszre számít az Equilor elemzője: az olasz alkotmányos szavazás, majd az amerikai elnökválasztás, és a német illetve francia választások borzolhatják a kedélyeket.
Részvénypiacok a fókuszban
Az előrejelzések alapján az Egyesült Államokban a harmadik negyedévben erőteljesebb GDP-növekedésről számolhatnak be, ennek következtében a Fed folytathatja már megkezdett kamatemelését. Az alacsony infláció ugyan a személyes fogyasztások visszafogását eredményezhette, ugyanakkor a tartós cikkek ágazata felülteljesítő lehet. Az amerikai kamatemeléssel párhuzamosan a dollár is erősödésnek indulhat az euróval szemben.
Ez jöhet az olajpiacon
A világ jegybankjainak vezető problémája a stagnáló infláció, amely elsősorban a korábban zuhanó olajár következménye. Az olaj ára a jelenlegi 45-50 dolláros sávból felfele indulhat, és az év végére 55-60 dollár között mozoghat.
Európában továbbra is problémát jelent a gyenge gazdasági teljesítmény, a mérsékelt ütemű vállalati hitelezés, az olasz bankrendszer nehézségei és a Brexit hatása. Ugyanakkor az európai részvénypiacok támogatóbb környezetet élveznek az alacsony kamatszintek és az EKB biztosította pénzbőség miatt. Ebben a környezetben a vegyipari, bányászati és élelmiszeripari szektorok lehetnek alulteljestőek a média és ingatlanpiaci ágazatokkal szemben.
Az Equilor ajánlása alapján Európából a Deutsche Wohnen, Vonovia, Informa, WPP, Enis és a Shell részvényei teljesíthetnek jól, míg az Egyesült Államokból a Whirpool, a Johnson Controls, a BestBuy és az Amazon.
Vonzó maradt a Richter
A BUX index április eleje óta 7 százalékkal emelkedett, melyből a négy vezető részvény változó mértékben vette ki részét: az emelkedéshez a Richter 1, a MOL 5, a Magyar Telekom 6, míg az OTP 15 százalékkal járult hozzá. Júniusban a tavaly év eleje óta tapasztalt rali megtorpant, és profitrealizálási folyamat kezdődött el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett részvények körében, főként a Brexit-kockázatok, és a csökkenő európai indexek hatására, míg az augusztusi vállalati gyorsjelentések ismét felélénkítették a vásárlási kedvet.
A következő hónapokban a magyar monetáris politika változása és a lehetséges felminősítési remények mellett a nemzetközi hangulat a legfontosabb piacbefolyásoló tényező a BÉT-en.
A négy nagy részvény közül a jelenlegi árfolyamok mellett a Richter és a Magyar Telekom papírjai a legvonzóbbak az Equilor szerint. A Richter régiónkban hosszabb távon az egyik legjobban teljesítő gyógyszercéggé válhat, sőt növelheti piaci részesedését Nyugat-Európában és a tengerentúlon is, így a gyógyszercég részvényeit az Equilor egyéves időtávon túl, 6200 forintos célár mellett vételre ajánlja.
A Magyar Telekom a befektetési portfóliónak leginkább védekező/defenzív elemét képviselheti, mivel osztalékhozama felveszi a versenyt a magyar és európai állampapírokkal, régiós összehasonlításban pedig kifejezetten pozitív a papír megítélése, így az Equilor 470 forintos célár mellett ajánlja vételre.
Az OTP-vel kapcsolatban elmondható, hogy véget ért a hét szűk esztendő – fogalmazott Kiss Mónika. A bank eredménye meghaladta még az optimista várakozásokat is az alacsonyabb kockázati költségek, a rubel árfolyamának erősödése, az orosz leánybank teljesítménye és egyszeri tételek miatt. A cég vezetése szerint az osztalék évente 15 százalékkal emelkedhet, de magasabb is lehet, ha nem lesz akvizíció.
A Mol is pozitív meglepetést hozott, úgy tűnik bejött a 2016-ban meghirdetett stratégia. Az EBITDA növekedett a finomítói szegmensben, az üzemanyag kereslet élénkülése és az emelkedő olajárak révén a cég elérheti idei kitűzött céljait.
