Az Európai Űrügynökség friss jelentése szerint már nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e az űrkatasztrófa, hanem az, hogy mikor. Az egyre szaporodó törmelékdarabok a műholdak mellett a mindennapi életünket is veszélyeztethetik. A lehetséges űrkatasztrófára nincs még forgatókönyvünk, ahogy a megoldásra sincs. Egyelőre reménykedhetünk, hogy az űrszemét nem talál el minket.
Drámai hangvételű jelentést tett közzé az Európai Űrügynökség (ESA). A 2024-es űrszemét-elemzésük szerint már kritikus a Föld körül keringő törmelék mennyisége, és egyetlen nagyobb ütközés láncreakciót indíthat el. Ez olyasfajta űrkatasztrófához vezethet, amely évtizedekre használhatatlanná teheti a Föld körüli pályákat. Ez a jelenség a Kessler-effektus – egy régóta ismert, de most már kísértetiesen közeli forgatókönyv – számolt be aZ ESA friss jelentésében az aktuális veszélyt jelentő helyzetről.
Több mint egymillió veszélyforrás kering fölöttünk
A jelentés szerint jelenleg:
- több mint 1,2 millió darab 1 cm-nél nagyobb törmelék kering a Föld körül,
- és 50 000 darab haladja meg a 10 cm-t.
Ezek közül mindössze 40 000 darabot követnek pontosan, a többi szabadon sodródik, hatalmas sebességgel – és bármelyik pillanatban becsapódhat egy aktív műholdba.
Az ESA szerint az űrszemétállomány tavaly nyolc százalékkal nőtt, főként a kínai Long March 6A rakéta augusztusi felrobbanása miatt – ez az esemény az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb űrszemét-generáló balesete volt.
Mi a Kessler hatás?
A Kessler effektus amelyet először Donald Kessler NASA-tudós javasolt 1978-ban, egy olyan forgatókönyvet ír le, amelyben az űrszemét sűrűsége olyan nagy lesz, hogy az objektumok ütközései dominó hatást váltanak ki. Minden ütközés több töredéket generál, ami exponenciálisan növeli a későbbi ütközések valószínűségét. Ez az elszabadult láncreakció járhatatlanná teheti a Föld pályáját, leállíthatja a műholdak működését, és megakadályozhatja a jövőbeli űrmissziókat.
Egy centiméteres darab is kézigránátként csapódik be
Tiago Soares, az ESA szakértője a DW-nek elmondta:
„Egy egycentis törmelékdarab becsapódása olyan energiával jár, mint egy kézigránát robbanása.”
2009-ben már láttunk ilyen tragédiát: egy orosz Cosmos műhold ütközött egy Iridium egységgel, a becsapódás több mint kétezer új törmelékdarabot hozott létre.
Ez az eset volt az első valódi figyelmeztetés a Kessler-effektus valós veszélyére, amely során egy ütközés láncreakciót indít el, újabb és újabb törmelékdarabokkal.
Ezt úgy képzelhetjük el mint a Gravitáció című filmben, Amikor George Clooney-t elsodorja a Kessler effektus alapján az űrszemét.
Nem csak a műholdak forognak veszélyben, hanem mi is a Földön
A műholdas rendszerekre minden modern társadalom épít:
- navigáció, telekommunikáció,
- időjárás- és Föld-megfigyelés,
- katonai és védelmi alkalmazások.
Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója szerint:
„A műholdak nélkülözhetetlenek mindennapi életünkben – a kiesésük alapjaiban rengetné meg az infrastruktúrát.”
Naponta több mint három törmelék tér vissza a légkörbe
Az ESA adatai szerint naponta háromnál is több nagyobb űreszköz vagy törmelék tér vissza a Föld légkörébe – ezek közül sok elavult műhold vagy rakétarész. Egyes országok – például India és Oroszország – még mindig végeznek fegyverteszteket az űrben, amelyekkel új törmelékeket hoznak létre. Ezek az űrtörmelékek régi műholdak, rakétadarabok, amelyek ha belépnek a légkörbe veszélyt okozhatnak.
Közeledik a fordulópont – de a megoldás még messze van
Vishnu Reddy, az Arizonai Egyetem kutatója szerint a Kessler-effektus elég hamar elérhet minket, ami végzetes láncreakciót indíthat be.
„Még nem tartunk ott, de nagyon gyorsan közeledünk. A kérdés már csak arról szól, hogy ez milyen hamar következik be? Öt, tíz vagy húsz éven belül? ”
Az ESA első valódi űrszemét-eltakarító küldetése még három év múlva indul csak. A ClearSpace-1 küldetés célja egyetlen kis ESA műhold megsemmisítése lesz 2028-ban – ez egy fontos technológiai teszt, de szimbolikus lépés egy gigantikus probléma ellen.
A Gravitáció film jól érzékelteti az űrszemét mekkora láncreakciót indíthat el. A filmből jelenet ITT nézhető meg.
Címlapkép forrása: YouTube illusztráció, AI generált illusztráció
