Pótlólagos tőkekövetelmény
A jegybank keddi közleményében bejelentette, hogy a bankrendszer gazdasági és pénzügyi ciklust erősítő jellegének kezelésére jövő évtől bevezeti az anticiklikus tőkepuffert. Mivel jelenleg nincs túlzott hitelezés a hazai bankrendszerben, így az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2016. január 1-jétől 0 százalékban határozta meg a jegybank, ami támogatja a hitelezés növelését.
A jövőben a túlzott hitelezés időszakában előírt pótlólagos tőkekövetelmény pedig mérsékelni fogja a túlzott hitelkiáramlást, míg válság idején a korábban megképzett tőkepufferek felszabadítása segíti a hitelezést és így a gazdasági kilábalást – írták.
Mire jó a tőkepuffer?
Hangsúlyozták, a válság utáni pénzügyi szabályozásban a ciklikusan megjelenő rendszerkockázatok mérséklésének egyik legfontosabb eszközévé az anticiklikus tőkepuffer vált. Ez közvetlenül növeli a bankrendszer sokkellenálló képességét, másrészt tompítja a pénzügyi ciklus kilengéseit. Az anticiklikus tőkepuffer célja tehát a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése, végeredményben pedig a pénzügyi rendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása – írták.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az anticiklikus tőkepuffer alkalmazását az uniós szintű szabályozás (CRD IV/CRR) elfogadása, valamint annak hazai jogrendszerbe történő 2013-as beillesztése tette lehetővé. A szabályozás alapján a tőkepuffer mértékének meghatározásáról az MNB dönt. A jegybank negyedévente rendeletben rögzíti a hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát, amely a teljes kockázati kitettség 0 és 2,5 százaléka között lehet, de indokolt esetben a felső küszöbnél magasabb rátát is meg lehet határozni. A tőkepuffert a legjobb minőségű tőkéből (CET1) kell megképezni.
Kinek kötelező?
Az anticiklikus tőkepuffer képzésére a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások kötelesek, de az MNB a pénzügyi rendszer stabilitását a ciklikus rendszerkockázatok tekintetében nem veszélyeztető kis- és közepes méretű befektetési vállalkozásokat mentesítette az előírás alól. A rátában a következő 1 évben nem várható változás, támogatva a bankok hitelezési aktivitásának növelését.
