Csak 13 ország tudott kiszabadulni
A plénum egyebek mellett az ország 13. ötéves tervének (2016-2020) fő irányait vitatja meg és fogadja el. A jövedelem-növekedési csapda akkor következik be, amikor egy országban a lakossági jövedelmek már a további gazdasági növekedést fékező szintet érnek el a megemelkedett termelési költségek, illetve az emiatt romló versenyképesség miatt.
A kínai statisztikai hivatal adatai szerint Kína 2012-ben sorolt be a közepes jövedelmű országok közé, amikor az egy főre jutó GDP elérte az 5000 dolláros szintet. Tavaly az egy főre jutó GDP 7575 dollár volt Kínában és várhatóan 2020-ra éri el a 10 ezer dollárt. A Világbank kimutatásai szerint 1960 óta a közepes jövedelmi szintet elérő 101 országból csak 13 tudott kiszabadulni a növekedési csapdából.
Kulcsfontosságú 5 év
A kínai gazdasági növekedés három évtizedes „nyaktörő” ütemről az idei első két negyedévben 7 százalékra, majd a harmadik negyedévben 6,9 százalékra lassult.
„Az elkövetkező öt év kulcsfontosságú lesz Kína számára, hogy a globális gazdasági átrendeződéssel párhuzamosan elmélyítse a szükséges reformokat” – mutatott rá Csou Mi, a Nankai egyetem közgazdász professzora, aki szerint az ország innovációval és reformokkal tud majd az elkövetkező öt-tíz évben kitörni a növekedési csapdából.
Ehhez azonban még sokat kell javítani a szolgáltatóipari szektor teljesítményén – fejtette ki. A változásnak már számos jele észlelhető, jórészt olyan fejlesztési kezdeményezéseknek köszönhetően, mint a Selyemút Övezet, vagy a Jangce Gazdasági Övezet – mutatott rá.
Nem megy egyik napról a másikra
Az idei első három negyedévben például Csungking tartomány 11 százalékos GDP-növekedést ért el, a legnagyobbat az összes többi tartomány közül. A tartomány statisztikai hivatala a növekedést a régióba települt fejlett technológiai ipar hozzájárulásának tulajdonítja.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Az új növekedési motor több mint ellentételezi a hagyományos iparágak hanyatló teljesítményét” – mutatott rá Csang Fu-min, a statisztikai hivatal igazgató helyettese. „A változás azonban nem következik be egyik napról a másikra. Időt vesz igénybe amíg az új iparágak gyökeret vernek és új szintre emelik a gazdaságot” – mondta Huang Ji-ping, a pekingi egyetem közgazdász professzora.
A növekedési modell megváltoztatása a gazdaság piacgazdasági átállítását is megköveteli, beleértve az állami vállalatok megreformálását is. Kína Edmund Phelps, közgazdasági Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász szerint sem támaszkodhat pusztán strukturális reformokra, ha el kívánja kerülni a növekedési csapdát. Ehhez saját technológiai innovációs módszert kell kifejlesztenie és elterjesztenie – fejtette ki egy üzleti fórumon kedden Sanghajban.
Az innováció és a vállalkozó kedv munkahelyeket teremt, fokozza a kreativitást, elősegíti a strukturális átalakulást és a gazdaság átállítását a közepes-gyors növekedési modellre – jelentette ki Li Ko-csiang miniszterelnök még a múlt héten egy pekingi hi-tech ipari parkban tartott látogatásán.
