Van még mit megoldani
Verhofstadt hangsúlyozta, hogy az előrehaladás ellenére „számottevő problémák várnak még megoldásra”, ami alapvetően megkérdőjelezi, hogy a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői december 14-15-i csúcstalálkozójukon jóváhagyhatják-e a második tárgyalási szakasz, a jövőbeli kapcsolatokról szóló egyeztetések megkezdését.
A legfontosabb kérdések egyike annak megakadályozása, hogy eltérő bánásmódban részesüljenek ugyanazon család tagjai attól függően, hogy a hivatalos brit kilépés előtt vagy után születtek – mutatott rá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Hozzátette, a szigetországnak emellett el kell fogadnia az Európai Bíróság joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány elutasít.
Az egykori belga kormányfő azt is kiemelte, Londonnak garantálnia kell, hogy nem állítják vissza a „kemény határokat” Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, illetve be kell tartania az 1998-as nagypénteki megállapodásban foglaltakat.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti esetleges kilépési egyezményt az Európai Parlamentnek is jóvá kellene hagynia.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mi a helyzet a pénzügyi követelésekkel?
Verhofstadt röviddel azután tette közzé kevéssé derűlátó értékelését, hogy Phil Hogan ír uniós biztos kijelentette: „nagyon közel” az egyezség az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket illetően.
Ugyancsak szerdán Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója tagadta azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a két oldal megegyezett volna a fizetési kötelezettségekről, ugyanakkor reményének adott hangot, hogy erre már jövő héten sor kerülhet.
„Sok mindent olvastunk erről a napokban a sajtóban (…), de sok még a teendőnk, egyelőre nem zárultak le a tárgyalások a kérdésben” – közölte.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn munkaebéden látja vendégül Brüsszelben Theresa May brit kormányfőt, akivel megvizsgálják, hol tart a folyamat.
