Az Ókontinens több fejlett állama tartozik a világ legeladósodottabb országai közé.
A világ fejlett országai a legeladósodottabbak között
Az államadósságot ismeretesen a GDP-hez viszonyítják. Tévedés lenne azt hinnünk, hogy csupán a görögök vannak bajban Európában. Adóssággondokkal küzd valójában a legtöbb déli állam. Olaszországban 136,4, Portugáliában 128,7, Spanyolországban 101,1 százalékon áll az előbbiekben említett mutató. Írországban 111,7 százalékot, Belgiumban pedig 101,7 százalékot mérnek a szakemberek. Még az olyan jelentős államban, mint Franciaország is meglehetősen magas, 97,7 százalékos államadósságot jegyeznek a statisztikusok.
Nem csak az európai fejlett államok, hanem a világ más jelentős gazdasággal és iparral rendelkező államaiban is jellemzően magas az államadósság. Az egykor a világgazdaságra is nagy hatással lévő Japánban az államadósság mértéke a bruttó nemzeti össztermék 245 százalékára, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 117,7 százalékára rúg.
Miközben a fejlett országok az eladósodás gondjaival küzdenek, szembetűnő a gazdaságilag gyengébb államok alacsony adósságállománya. Ilyenek például egyes afrikai régiók, Libéria, Elefántcsontpart, vagy Togo. A magyarázat ezeknek az országoknak az esetében egyszerű. A világ több mint harminc legszegényebb országa adósságának nagy részét elengedte a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és számos iparilag fejlett állam.
A pénzügyi válság éveiben ugrott nagyot az adósságállomány
Figyelemre méltó, hogy a 2008-as pénzügyi világválságot megelőző évben ugrásszerűen növekedett a fejlett országok adósságállománya. Spanyolországban hatvan százalékkal, a monetáris unió egyes országaiban több mint harminc százalékkal izmosodott a mutató. Ebből a folyamatból valójában egyetlen állam, Európa legnagyobb gazdasága, Németország maradt ki. Itt is megvan a megfelelő magyarázat. A gazdasági pénzügyi válságra az államok úgy reagáltak, hogy hatalmas pénzügyi injekciókat nyomtak a bankokba és a pénzintézetekbe, ily módon igyekeztek elősegíteni a konjunktúrát.
Az európai fejlett államok és a világ más vezető gazdaságai közötti ellenmondásra hívták fel a figyelmet nemrég a Jacques Delors Intézet vezető szakemberei. Nevezetesen arra, hogy miközben sok fejlett országban, mint például az USA-ban, Nagy Britanniában és más fejlett ipari országokban túljutottak a válságon, növekedésnek indultak a gazdaságok, addig Európa más államaiban újra termelődtek, nem oldódtak meg az adóssággondok.
Sok szakember szerint enyhíteni kellene
Jelenleg valójában e helyzet megoldása jelenti a legnagyobb dilemmát az eurozóna számára. Egyfelől ugyanis arra lenne szükség, hogy a válságállamokban drasztikus eszközökkel konszolidálják az államháztartást. Ez a közös Európa vezetőinek gondolkodásában vasmarokkal kézben tartott spórolást jelent. Másfelől olyan konjunktúra programokat lenne szükséges indítaniuk, amelyek a fenntartható növekedési pályára állítanák ezeket a gazdaságokat. Ez a mostani időszakban egyelőre kibékíthetetlen ellentmondásnak tűnik.
Egyre több szakember vélekedik úgy, hogy elérkezik lassanként az idő a változtatásra. Az államháztartások rendbetételére, a spórolásra változatlanul szükség van, de talán mégsem olyan kemény eszközökkel, mint korábban. Ehhez tartozik egyes közgazdászok szerint, hogy az Európai Központi Bank lazíthatna pénzügyi politikáján. Ezzel könnyíthetne az adósság miatt szenvedő országok államháztartásának rendbe tételében, s kedvezőbb helyzetet teremthetne a növekedés beindításához. A helyzetet könnyíthetné egy gyengébb euró, s ezzel az export ösztönzése. Harmadik fontos tényezőként pedig rendelkezésre áll egy kedvező helyzet. Nevezetesen az alacsony olajár, amely sokak szerint önmagában is egyfajta konjunktúra programként hathat a gazdaságokra.
Magyarország az európai középmezőnyben van
Magyarországon az államháztartás bruttó adóssága a GDP 76,9 százaléka volt a múlt év végén, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A pénzügyi számlák adatai alapján ezt adta hírül a Magyar Nemzeti Bank. Az adósság 24.525 milliárd forintos év végi összege 578 milliárddal kevesebb, mint negyedévvel korábban, miután a nettó hiteltörlesztés 721 milliárd forinttal csökkentette a forint gyengülése pedig 142 milliárddal növelte az összeget.
Ezzel az adósságállománnyal ott vagyunk az európai középmezőnyben, nagyjából ugyanott, mint például Ausztria. Akadnak persze nálunk jóval kisebb adóssággal rendelkező uniós államok is a régiónkban. Lengyelország adósságállományának mutatója 49, Csehországé 44,4, Romániáé 39,9, Bulgáriáé 25,1 százalékot tesz ki például.
