Fokozatosan vezetik be
A Magyar Közlönyben múlt pénteken megjelent kormányhatározat, több lépcsőben határozza meg az áttérést. Eszerint az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármelyik tőzsdéjén szereplő cég, illetve az a leányvállalat, amelynek az anyacége az IFRS alapján készíti a mérlegét, Magyarországon is a nemzetközi sztenderdek szerint készítheti a beszámolóját 2016 elejétől.
Ennek a két cégcsoportnak tehát joga, de nem kötelessége az IFRS-rendszerre való áttérés 2016. január elsejétől. Egy évvel később, 2017 első napjától viszont kötelező az IFRS alkalmazása a tőzsdei cégeknek, illetve a hitelintézeteknek, kivéve egyes kisebb, illetve integrációban részt vevő hitelintézeteket.
Ugyanettől az időponttól választhatják a nemzetközi sztenderd szerinti beszámoló készítést a biztosítók, azok a pénzügyi intézmények, amelyeket az MNB felügyel, valamint a könyvvizsgálatra kötelezett társaságok. Végül 2018. január elsejétől kötelező lesz az IFRS alkalmazása a szövetkezeti hitelintézeteknek és az egyéb, kisebb hitelintézeteknek is.
Átalakítás kell
A PwC Magyarország közleménye kiemeli: a nemzetközi szabvány alkalmazásával középtávon csökken az adminisztrációs terhük azoknak a cégeknek, amelyek eddig is az IFRS rendszerben, továbbá – a magyar előírás miatt – a hazai rendszerben is elkészítették az éves mérlegeiket. További előny, hogy nemzetközi szinten a beszámolók összehasonlíthatókká válnak.
A könyvvizsgáló-tanácsadó cég arra is felhívja az érintettek figyelmét, hogy az IFRS-t választó adóalanyoknál az adóhatóság is a nemzetközi szabályok szerint vizsgálja az adókötelezettséget, illetve a cég IT rendszerét át kell állítani az új számvitelhez.
Nincs elég szakember
Az EY könyvvizsgáló és adótanácsadó cég felmérést végzett a magyar cégek körében arról, hogy mennyire érdeklődnek az IFRS bevezetése iránt. A közleményük szerint a válaszadók 33 százaléka már elkezdte a tervezési munkát az új sztenderd bevezetésére, 55 százalékuk pedig kijelölte a megfelelő személyt vagy csoportot a felmerülő feladatokra.
A válaszadók a legfőbb kihívások között említették a megfelelő szakmai háttérrel rendelkező pénzügyi szakemberek hiányát: 69 százalékuk azt válaszolta, hogy vállalatuk rendelkezik megfelelő létszámú munkaerővel, de csak 16 százalék gondolja azt, hogy munkavállalói megfelelően képzettek is ehhez a feladathoz. Nagy feladatnak tartják a válaszadók a szükséges IT rendszerek és üzleti folyamatok bevezetését is.
