Varga Mihály hozzátette, hogy a gazdasági növekedést a magyar kormány optimistábban ítéli meg a bizottságnál, a fiskális, pénzügyi pozíciókat viszont hasonlóképp értékelik. Magyarország fegyelmezett államháztartási gazdálkodást folytatott az elmúlt években, csökken az államadósság, a hiány 3 százalék alatt van.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Kiemelte, hogy az elmúlt évek Magyarországot igazolták, a deficit kisebb lett, mint amit a bizottság jósolt.
Varga Mihály bízik abban, sikerül a bizottságot meggyőzni arról, hogy a közmunkaprogram hatékonyan visszavezeti az érintetteket az elsődleges munkaerőpiacra. A kormány folytatja a szakképzési és duális szakképzési programokat is – tette hozzá. Hangsúlyozta, Magyarország 2010-ben az euró bevezetésének egyetlen feltételét sem tudta teljesíteni, ma viszont már minden feltételt teljesít.
Uniós forrás, mint kiegészítés
Valdis Dombrovskis elmondta, helyes úton jár Magyarország, és kiemelte a fiskális fegyelem fenntartásának fontosságát. Hozzátette, Magyarország az utóbbi 3 évben elég jó gazdasági növekedést ért el. Ez az idén ugyan lassulni kezdett, az EB 2,1 százalékot vár éves átlagban, azonban ez is még az uniós átlag felett van – mondta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A lassulás oka az EB alelnöke szerint az előző, 2007-2014-es uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználása és az áttérés az új ciklusra. Ez mutatja, mennyire fontosak az uniós források a gazdasági növekedésben – jegyezte meg.
A megbeszélések során megállapították azt is, hogy csökkenőben van a költségvetési hiány és az államadósság – mondta. Az EB szerint a hiány idén a GDP 1,5 százalékára csökken, jövőre növekedést prognosztizál a bizottság, ezért is fontos a fiskális fegyelem folytatása – hangsúlyozta.
Valdis Dombrovskis kitért az adópolitikára, ahol az EB a növekedés érdekében a munkát terhelő adók csökkentését javasolja. Az állami beruházásokról szólva elmondta, fontos, hogy az uniós források ne helyettesítsék, hanem kiegészítsék a nemzeti forrásokat.
Piacfinanszírozás közpénzek helyett
Hidat kell építeni a közpénzek és a piaci befektetések között, az állami támogatásokról át kell térni a piaci finanszírozásra – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke csütörtökön Budapesten, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által szervezett konferencia egyik panelbeszélgetésén.
Kiemelte, hogy a tőkepiac alapvető része a versenyképes gazdaságnak, meg kell változtatni azt a gondolkodásmódot, ahogy ma a tőzsdéről vélekednek Magyarországon. Elmondta: azonosították az első 50 kis-és középvállalatot, amelyeket tőzsdére lehetne vinni, megkeresték a tulajdonosokat és elmagyarázták nekik a tőzsdére lépés előnyeit.
A BÉT elnöke felvetette, hogy még mindig olcsóbbak az uniós források az értékpapírpiaci tőkebevonáshoz képest, erre azonban öt év múlva már nem számíthatnak a vállalkozások a mostani mértékben. 2020 után az lesz az általános, hogy a kkv-k vagy banki hitellel vagy tőzsdére lépéssel juthatnak tőkéhez, külső forráshoz – mutatott rá Nagy Márton.
Alain Pilloux, az EBRD alelnöke kifejtette: az EBRD jelentős mértékben jelen van a kelet-közép-európai régió tőkepiacain, mert annak fejlettsége meghatározza a gazdasági növekedést, és azért is, mert a térségben más felzárkózó országokkal, régiókkal összehasonlítva alacsony a tőkepiac részesedése. Az EBRD közvetlenül, például a magyarországi Erste Bankban való részesedéssel, és közvetetten, más alapokkal együttműködve is tevékenykedik ezen a piacon – mondta.
