Varga Mihály hozzáfűzte: nemcsak Magyarországon, hanem több közép-kelet-európai országban, például Lengyelországban is hasonlóan futnak le ezek a költségvetési folyamatok. Az NGM hétfőn közölte, hogy az államháztartás központi alrendszerének első hat havi hiánya 813,7 milliárd forint volt, az éves előirányzat 82,6 százaléka.
Garantálják a hiánycél tartását
Varga Mihály megismételte, hogy továbbra is 2,9 százalék az éves hiánycél, amit a kormány garantál. „Ennek érdekében akár év közben is hajlandóak vagyunk lépéseket tenni” – fogalmazott, hozzátéve: a kabinet az előző három évben is bebizonyította, hogy tartani tudja a hiánycélokat. A múlt héten bejelentett 110 milliárd forintos zárolás is biztosítja a 2,9 százalékos hiány megvalósítását – mondta.
A miniszter a zárolással kapcsolatban kiemelte: a kormány önmagán spórol, vagyis az intézkedés nem érinti a lakosságot, a családokat, a vállalkozókat vagy az önkormányzatokat. A zárolást idén októberben-novemberben vizsgálják felül – tette hozzá.
Varga Mihály kitért arra is, hogy a tárcavezetők maguk döntenek arról, a keretösszegen belül hogyan osztják fel a zárolást, de alapelv, hogy az a lakossági kifizetéseket közvetlenül nem érintheti. A zárolás két legnagyobb eleme a beruházási alap és a rendkívüli kormányzati intézkedések alap zárolásai, utóbbiból 20 milliárd forintot zárolnak – fejtette ki.
Ez nem megszorítás?
Azokra az ellenzéki kritikákra, amelyek szerint ez megszorítás, Varga Mihály kiemelte: a zárolás takarékossági intézkedés, nem megszorítás. Amikor az emberektől a Bajnai-kormány idején egyhavi nyugdíjat vagy egyhavi jövedelmet vettek el, az megszorító intézkedés volt, „húsba vágott”, éppen úgy mint korábban a Bokros-csomag – jegyezte meg.
Az Orbán-kormány intézkedései ezzel szemben nem érintették a lakosságot ilyen direkt módon, és a kabinet igyekezett olyan lépéseket tenni, amelyeknek eredményeképpen mindenki részt vesz a közteherviselésben – hangsúlyozta. A különadók bevezetése azt mutatta, hogy olyan szektorokat is be lehet vonni a közteherviselésbe, amelyek eddig nem vettek részt benne.
Varga Mihály ismertette, hogy a közmunkára fordítandó 47 milliárd forintos többletforrás nem volt betervezve a költségvetésbe, de megvan a fedezete, a zárolás egyik oka éppen a program sikeres továbbvitele volt.
Átalakul a támogatási rendszer
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten újságírók előtt azt mondta, a vidékfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak kifejezetten a munkahely- és a lehetőségteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert.
Varga Mihály ezzel kapcsolatban szintén kiemelte: a támogatási rendszer átalakításának célja, hogy a magyar mezőgazdaság több embert legyen képes ellátni és foglalkoztatni. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy „el tudjuk képzelni olyan átalakítását a magyar mezőgazdaságnak, a nagyüzemi foglalkoztatásnak, amelynek a végén ezek a nagyüzemek még többlettámogatáshoz is tudnak jutni”. Elmondta, hogy a szabályozás „még nincs kőbe vésve”, a részletszabályok kidolgozása folyamatban van.
Idén kell rendezni a devizahitelek ügyét
Kitért arra is, hogy a devizahitelek ügyét, beleértve a forintosítást is, az idén le kell zárni. Úgy vélte, a pénzügyi év lejártához – ez december 31., január 1. – kell kötni a „fordulópontot”. A szabályokat az idén meg kell hozni, az ősszel el kell számolniuk a bankoknak az ügyfelekkel, egy-két hónappal később pedig a forintosítás szabályait kell a parlamentnek elfogadnia – jelezte Varga Mihály. Hozzáfűzte: október-november folyamán lehet majd konkrétumokról – egyebek között az átváltási árfolyamról – beszélni a forintosítással kapcsolatban.
