Iránymutatás volt a cél
Barbara Kauffmann az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett műhelybeszélgetésen, az országjelentés munkaerőpiaci és szociálpolitikai fejezetének bemutatásakor kiemelte: a februárban megjelent országjelentés az alapja a bizottság májusban megfogalmazandó országspecifikus ajánlásainak, amelyeket az Európai Tanács júliusban fogad el.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta: nem szabad, hogy az országjelentés csak egy dokumentum maradjon. Fontos, hogy vitát, párbeszédet generáljon a kormányzat, civil szervezetek, szakszervezetek és az üzleti szféra között, irányt mutasson, hogyan lehet továbblépni.
Csak 3 hónapig jár a járulék
Az EB az országjelentésben előrelépésként értékelte az álláskeresők kategóriákba sorolását, valamint az ifjúsági garanciaprogram fokozatos bevezetését, azonban megállapítása szerint problémát okoz a foglalkoztatási programok irányításában az, hogy több minisztérium felügyeli a területet.
Kérdéses az is, mennyire segíti a közmunkaprogram a visszatérést a munkaerőpiacra, van esélye a programba való beragadásnak. Az értékelés szerint olyanok is bekerülhetnek a programba, akiknek nem ez lenne a legjobb megoldás a munkaerőpiacra való visszatéréshez – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az EB szerint hiányzik a rendszerszintű monitoring és a visszacsatolás is a rendszerből, valamint kitértek arra, hogy az unióban Magyarországon folyósítják a legrövidebb ideig, 3 hónapig az álláskeresési járadékot, annak ellenére, hogy az átlagos álláskeresési idő 6 hónap.
Nagyon magasak a szegénységi mutatók
Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója, a Magyar-Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke kiemelte: jelentős GDP-növekedést eredményezne a nők nagyobb arányú foglalkoztatása, ami vélekedése szerint további kormányzati figyelmet igényelne.
Jean Grunenwald, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója, a HEBC tagja szerint az ifjúsági munkanélküliség az egyik legnagyobb probléma, ebben a vállalatoknak van nagy szerepük megfelelő számú gyakorlati hely megteremtésében.
Albert Fruzsina, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa kiemelte: volt egy dinamikus javulás a szegénységi mutatókban az elmúlt években Magyarországon, de azok még mindig nagyon magasak, sőt bizonyos csoportokban romlott a mutató, a munkanélkülieknél, valamint az egyedülálló szülőknél is romló tendenciákat lehet megfigyelni.
Megoldás lehet a duális képzés
Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója elmondta: a közmunkaprogram enyhített a szegénységen, mert segély helyett sokan a közmunkás bért kapják. Hozzátette: ha a szegénység csökkentése a célja a programnak, akkor olyan szabályokra lenne szükség, amelyek biztosítják: az férjen hozzá a lehetőséghez, aki legjobban rászorul.
A munkáltatók részéről felmerült, hogy problémát okoz a megfelelő digitális és technikai alaptudással rendelkező munkaerő megtalálása, nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel a munkaerőpiacra belépők. Elhangzott az is, hogy erre a duális képzési rendszer adhatja az egyik megoldást.
