A műkincspiac új korszakba lépett. A legnagyobb dobások már nem mindig a reflektorfényes árveréseken, hanem titkos, zárt körű aukciókon dőlnek el. Tavaly ősszel Andy Warhol Brigitte Bardot portréja a Clemente Bár zártkörű aukcióján kelt el. Az exkluzív licitálás végül 16,7 millió dollárig vitte fel az árat. A műkereskedelem hátterében a gyűjtők között egyre élesebb verseny zajlik a ritka, múzeumi értékű mesterművekért.
Titkos licitek, zárt körű estek, százmilliós mesterművek, így próbálja újraindítani magát a műkincspiac
A műkereskedelmi világ felszínen látható része továbbra is a nagy árverésekről, a reflektorfényről és a rekordleütésekről szól. A háttérben azonban egy másik, egyre fontosabb piac épül, Mégpedig a zárt körű, meghívásos aukcióké. Ezeken nem a nyilvánosság, hanem a diszkréció a fő vonzerő, és éppen ez lett az egyik legfontosabb eszköz a megtorpant műkincspiac túlélésében. A legértékesebb tételek ma sokszor nem a klasszikus árverési termekben, hanem gondosan válogatott vendéglistával, titkos helyszíneken vagy online, szűrt hozzáféréssel cserélnek gazdát.
A piac magához tért, de már nem úgy működik, mint korábban
Az Artnet elemzése szerint a nemzetközi képzőművészeti aukciós piac 2025-ben 13,3 százalékkal nőtt, így 11,7 milliárd dollár volt. Az előző 2024 a megelőző évtized egyik leggyengébb éve volt. Ami érdekes, hogy a piac ugyan gyengült, de a csúcskategóriás aukciók erősödtek. A 10 millió dollár feletti tételek összértéke egy év alatt 36,1 százalékkal, 2,3 milliárd dollárra ugrott. Ez ugyan még elmarad a 2021-es 16,6 milliárd dolláros aukciós csúcstól, ami kimagaslaóan magas volt, de azt mutatja, hogy a lefelé tartó trend megtört.
A piac azonban átalakult és sokkal szelektívebb lett. A legritkább, múzeumi jelentőségű művekért továbbra is óriási összegeket fizetnek a vevők. A közepes vagy másodvonalbeli darabok viszont egyre nehezebben találnak gazdára. Ezért a nagy aukciósházak és tanácsadók most szinte vadásznak az igazán kivételes mesterművekre és arra a nagyon szűk nemzetközi vevői körre, amely még képes százmilliós összegeket mozgósítani. Az Artnetnek nyilatkozó piaci szereplők szerint ebből a szuperprémium vevői körből egyszerre legfeljebb 10–20 igazán aktív szereplő lehet a világon.
Miért terjednek a titkos aukciók?
A titkos aukciók népszerűségének a hátterében a diszkréció és a gyűjtők részéről kiválasztottság érzete áll. A klasszikus privát eladásnál nincs licitharc, a nyilvános aukciónál viszont nagy a lebőgés kockázata, ha a mű nem kel el. A zárt körű aukció ezt a kettőt próbálja összekötni. Kevés és előzetesen kiválasztott és fizetőképes vevő licitál. Ami fontos, hogy a végső ár és sokszor még maga az eladás ténye sem kerül nyilvánosságra. Ez különösen vonzó lett egy olyan korszakban, amikor a luxus és a vagyonos elit láthatósága politikailag és társadalmilag is érzékenyebb kérdéssé vált.
A Christie’s 2021-ben indította el ezt a fajta aukciót és azóta több ilyen eseményt is tartott. A ház szerint csak a kivételes és ritka műveket értékesítik így. A résztvevők telefonon vagy egyedi, nem továbbadható videólinken keresztül kapcsolódhatnak be. Egy-egy ilyen liciten jellemzően 4–9 résztvevő indul, és mindegyikük vállalja, hogy ténylegesen ajánlatot tesz. A nagy előny az, hogy ha a mű nem kel el, nem ég be nyilvánosan a piacon.
Ezek a sztárművek mentek el a zárt körű liciteken
A legnagyobb visszhangot azok a művek keltették, amelyekről csak utólag, részben szivárogtak ki információk. A Christie’s-hez kötik Frida Kahlo Me and My Parrot című 1941-es művét, amely több mint 150 millió dollárért cserélhetett gazdát, Mark Rothko No. 6 (Violet, Green and Red) című 1951-es festményét, amely körülbelül 195 millió dollárért kelhetett el, valamint Vincent van Gogh The Zouave című 1888-as képét, amelyet nagyjából 200 millió dollárra tesznek. A ház ezeket a konkrét árakat nem erősítette meg nyilvánosan, de maga a modell létezését igen.
A novemberi titkos aukció
A piac egyik leglátványosabb zárt körű eseménye 2025 novemberében zajlott New Yorkban, ugyanazon a napon, amikor a Sotheby’s is tartotta a Lauder gyűjtemény aukcióját ahol Gustave Klimt híres festménye is kalapács alá került. Nos ezen a napon a gyűjtők egy része átment a Fair Warning szervezett titkos aukcióra ahol Andy Warhol 1974-es Brigitte Bardot portréja volt a fő attrakció. A művet 8–12 millió dollárra becsülték, végül 16,7 millió dollárért ütötték le, és ez lett az adott szezon legdrágábban elkelt Warhol-műve.
A résztvevők között a beszámoló szerint a műpiac legismertebb gyűjtői és kereskedői is ott voltak. Az Artnet szakértője szerint ezen az aukción jelen volt többek között David Mugrabi, akinek a tulajdonában van a legnagyobb Warhol gyűjtemény, Zony Shafrazi műkereskedő és az ismert hajómágnás George Economu is.
Szintén figyelemre méltó volt egy 1971-es Picasso-papírmunka privát aukciója, amelyet a Fair Warning 2025 májusában tartott meg New Yorkban. A mű egyébként 7,49 millió dollárért kelt el. Brett Gorvy köre pedig 2024-ben szervezett zárt licitet Francis Bacon Portrait of George Dyer Talking című 1966-os képére. A licit 55 millió dollárról indult, a végső ár azonban nem került nyilvánosságra.
Nemcsak festményeknél működik ez a modell
A Sotheby’s más irányból közelített. Az aukciósház a „Sealed” rendszerrel lezárt, online ajánlattételes értékesítéseket futtat, előbb ritka autóknál, majd művészeti és luxustárgyaknál is. Az egyik ismert példa Alberto Giacometti Grande Femme I szobra volt, amelynél 90 millió dollár volt a minimumajánlat. De a híres színésznő Jane Birkin táskájáért is külön licitharc zajlott a tavalayi aukción. Később egy különleges hátterű 1958-as Mercedes-Benz 300 SL Roadstert is ilyen formában értékesítettek. Az ár viszont titokban maradt. A rendszer lényege, hogy a licitálók csak a saját helyezésüket látják, a konkurensek ajánlatait nem.
A túlélés kulcsa most a ritkaság és az örökségek hulláma lehet
A piaci szereplők abban bíznak, hogy a következő években jelentős számú nagy magángyűjtemény kerülhet piacra. Az Artnet cikke idéz egy kereskedőt, aki már most számos 85 és 95 év közötti tulajdonos kollekcióját figyeli, mert szerinte az elkövetkező öt évben egyszerre sok értékes hagyaték jelenhet meg az eladói oldalon. Közben a nagy tavaszi és őszi szezonokra már most is komoly tételek érkeztek. Christie’s például Agnes Gund hagyatékából kínál egy 80 millió dollárra taksált Rothkót, valamint S. I. Newhouse gyűjteményéből akár 100 millió dolláros Pollock- és Brancusi-műveket, míg a Sotheby’s Robert Mnuchin kollekciójából 130 millió dollárnyi háború utáni művet szerzett meg.
A műkincspiac tehát nem eltűnni próbál, hanem átalakulni. A nyilvános árverések továbbra is fontosak maradnak, de a legnagyobb presztízsű, legérzékenyebb és legdrágább művek egyre gyakrabban kerülnek át a félhomályba. Ott, ahol a licit nem feltétlenül hangosabb, viszont sokkal exkluzívabb.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube
