Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése szerint súlyos hiányosságok és szabálytalanságok jellemezték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodását, különösen az ingatlanberuházások terén. A jelentés kiemeli a székházfelújítás költségeinek jelentős túllépését és az átláthatóság hiányát, miközben éles vita bontakozott ki Matolcsy György és az ÁSZ vezetője között a jegybank gazdálkodásának megítéléséről.
ÁSZ-jelentés: Súlyos szabálytalanságokat találtak a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásában
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodása több ponton is sértette a takarékos működés elvét, különösen az ingatlan beruházások és a pénzügyi kontrollok területén – olvasható a vizsgálat eredménye az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentésében. Miért fordulhattak elő átláthatatlan pénzügyek és túlköltött ingatlanberuházások?
A vizsgálat három fő szempont alapján zajlott:
- az MNB tulajdonosi joggyakorlása,
- beruházási és beszerzési eljárások,
- a pénzügyi közvetítőrendszer szabályozása.
A jelentés szerint a jegybank jelentős veszteségeket termelt az ellenőrzött időszakban, miközben a kiadások csökkentésére nem tett megfelelő lépéseket.
Ingatlanberuházások: átláthatatlan költések és megkérdőjelezhető döntések
Az ÁSZ kiemelten vizsgálta az MNB ingatlanberuházási gyakorlatát, amely különösen kritikus pontként jelent meg a jelentésben. Az ellenőrzés szerint a jegybank saját befolyása alatt álló gazdasági társaságokon keresztül hajtotta végre a fejlesztéseket, így azok költségei nem jelentek meg közvetlenül a jegybank pénzügyi kimutatásaiban.
A jelentés feltárta, hogy 2019 és 2023 között az MNB összesen 204 milliárd forintot biztosított az MNB-Ingatlan Kft. részére ingatlanvásárlások és fejlesztések finanszírozására, miközben a tényleges beruházási ráfordítások ennél 50 milliárd forinttal alacsonyabbak voltak.
Különösen problematikusnak találták az MNB székházának felújítását, amelynek költségei jelentősen túllépték az eredeti terveket. Az ÁSZ szerint a jegybank nem tudta megfelelően alátámasztani a költségkeret növekedésének indokoltságát, és a projekt átláthatósága sérült.
Matolcsy György és az ÁSZ közötti feszültség
A vizsgálat során éles vita alakult ki Matolcsy György, az MNB akkori elnöke és Windisch László, az ÁSZ vezetője között. A nyilvánosságra hozott levelezésük feszült hangvételű volt. Továbbá rávilágított a két intézmény közötti jelentős nézetkülönbségekre a jegybank gazdálkodásának megítélésében.
Matolcsy visszautasította az ÁSZ kritikáit. Hangsúlyozta, hogy az MNB önálló intézmény, amely nem hagyományos közpénzt kezelő szervezet. Az ÁSZ azonban kiemelte, hogy a jegybank gazdálkodása nem igazodott az állami intézményrendszer pénzügyi helyzetéhez és a gazdasági környezethez.
Költségtakarékosság és összeférhetetlenségi aggályok
A jelentés több esetben is kifogásolta, hogy az MNB közbeszerzési eljárásai nem feleltek meg a költségtakarékosság elvének. Az egyes beruházásoknál összeférhetetlenségi kérdések merültek fel. Az MNB több olyan céggel dolgozott együtt, amelyek vezetői kapcsolatban álltak a jegybankhoz kötődő gazdasági szereplőkkel.
A vizsgálat végül arra a következtetésre jutott, hogy az MNB gazdálkodásában szükséges lenne a transzparencia és a pénzügyi fegyelem megerősítése. Ugyanakkor az ÁSZ nem tett jogi lépéseket az ügyben.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Shutterstock
