Elszálltak az olajárak az iráni háborús helyzet miatt. Horvátország már korlátozta is az üzemanyagárakat, Szerbia pedig leállította az exportot, Orbán Viktor pedig rendkívüli kormányülést hívott össze az elszálló olajárak miatt. A közel-keleti háború hatása így már közvetlenül a régió üzemanyagpiacát is felforgatja.
A régióban Horvátország és Szerbia már lépett, Orbán Viktor kormányülést hívott össze az üzemanyagárak miatt
A közel-keleti háborús helyzet és az olajpiacon kialakult újabb sokkhatás egyre látványosabban gyűrűzik be Közép-Európában is. Hétfőn a horvát kormány rendkívüli ülésén döntött az üzemanyagárak korlátozásáról. Magyarországon Orbán Viktor is rendkívüli kormányülést hívott össze az emelkedő olajárak miatt.
A háttérben a közel-keleti konfliktusok és a Hormuzi-szoros lezárása áll, ami azonnal meglökte a kőolaj világpiaci árát. A nyersolaj hordónkénti ára jelenleg 105–107 dollár között mozog, tíz nap alatt mintegy 50 százalékkal drágult. Ez olyan mértékű sokk, amelyet a régió kormányai már nem akarnak teljes egészében a lakosságra és a vállalkozásokra terhelni.
Horvátország azonnal beavatkozott az üzemanyagárakba
A horvát kormány hétfői rendkívüli ülésén döntött arról, hogy ismét felső határt szab az üzemanyagok árának a benzinkutakon. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök közlése szerint a kabinet módosítja a kőolajtermékek legmagasabb kiskereskedelmi árát meghatározó rendeletet, valamint az energiahordozók és a villamos energia jövedéki adójára vonatkozó szabályozást is. A lépés célja egyértelmű. Mérsékelni az olajpiaci sokk lakossági hatását, és megakadályozni, hogy a tankolás költségei hirtelen, sokkszerűen emelkedjenek meg.
A Hormuzi-szoros lezárása borította fel a piacot
Plenkovic szerint a közel-keleti háborús helyzet miatt lezárták a Hormuzi-szorost, ami jelentős drágulást okozott a világpiacon. Ez különösen súlyos fejlemény, mert a szoros az egyik legfontosabb globális olajszállítási útvonal, így minden fennakadás szinte automatikusan árfelhajtó hatással jár.
Ennyibe kerül a benzin és a dízel beavatkozás nélkül a Horvátoknál
A horvát kormány döntése alapján a rendelet 1,55 euróban maximálja az árat, így a benzin ára a piaci 1,72 euró helyett literenként 1,50 euró lesz. A kabinet ezzel világosan jelzi, hogy nem engedi a világpiaci áremelkedést a hazai kutakon.
A horvát állami szénhidrogén-ügynökség számításai szerint kormányzati beavatkozás nélkül a dízel literenként 24 eurócenttel, a benzin 9 eurócenttel drágulna. Ez első ránézésre nem tűnik kezelhetetlennek, valójában azonban gyorsan jelentős pluszterhet rak az autósokra.
Egy átlagos, 50 literes dízeltank esetében ez nagyjából 12 eurós többletköltséget jelentene, míg benzinnel számolva körülbelül 4,5 euróval nőne a tankolás ára. Tömeges szinten ez már érdemi fogyasztáscsökkenést és inflációs nyomást is okozhat.
Újra felmerült a benzinárstop lehetősége
„Meg kell akadályozni, hogy a gázolaj és a benzin ára elviselhetetlen szintre emelkedjen Magyarországon” – írta hétfő délelőtt Orbán Viktor a Facebook oldalán.
A miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze, miután brutálisan emelkedett a kőolaj ára a világpiacon. Két lehetséges irányt vázolt fel, európai szinten fel kell számolni az orosz energiára vonatkozó szankciókat, Magyarországon belül pedig meg kell akadályozni az üzemanyagárak további emelkedését.
Orbán Viktor már a múlt heti péntek reggeli rádióinterjújában is belengette a benzinárstop újbóli bevezetésének lehetőségét. A miniszterelnök a Hormuzi-szorosban leálló olajszállítás következtében emelkedő üzemanyagárakra reagálva arról beszélt, hogy szeretné elkerülni ezt a forgatókönyvet, de szükség esetén újra napirendre kerülhet.
Szerbia már lépett, a régió egyszerre kezd védekezni
Hétfőn két szomszédos ország is kézzelfogható korlátozásokat jelentett be az olajárak emelkedése miatt. Szerbia az exportot fogta vissza, Horvátország az üzemanyagárakat korlátozza. Ez már önmagában azt mutatja, hogy a régió kormányai ugyanarra a problémára különböző, de egyaránt beavatkozó válaszokat adnak.
Szerbia a hazai ellátás védelmére helyezte a hangsúlyt, Horvátország pedig a lakossági árak tompítására. A két lépés látszólag különbözik, de egyben közös. A térség országai attól tartanak, hogy a globális energiapiaci sokk nagyon gyorsan belső gazdasági és társadalmi problémává válhat.
Ha az olajár tartósan 105–107 dollár körül marad, vagy tovább emelkedik, akkor az üzemanyagárak kérdése néhány napon belül komolyabb gazdasági problémává válhat. Nem pusztán a tankolás áráról van szó, hanem arról, hogy az energiapiaci sokk milyen láncreakciót indít el a teljes gazdaságban.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
