Kenyér rovarporral? Az Európai Unió már engedélyezte, hogy lisztbogár lárvából készült port használjanak sütőipari termékekben. De mit szólnak ehhez a magyar pékek és a vásárlók? Utánajártunk, miről is van szó és mi az álláspontja a hazai sütőipari szereplőknek a rovarliszt használatáról.
Az Európai Bizottság idén január 20-án hozott döntése értelmében kenyerekbe és pékárukba is kerülhetnek rovarfehérje alapú összetevők. Ez azt jelenti, hogy a lisztkukac lárvájából készült por, vagyis rovarliszt forgalomba hozatalát engedélyezték, amelyet főként kenyerek, pékáruk, sajtok összetevőjeként lehet használni.
Az UV-kezelt lisztkukac port új élelmiszerként való EU általi jóváhagyása vitát vált ki az élelmiszerbiztonságról, a fogyasztók választási lehetőségeiről és a rovaralapú fehérjék felé való törekvésről. Az Európai Bizottság jelentősen felgyorsította az ehető rovarok beépítését az európai élelmiszerkultúrába, mint alternatív fehérjeforrásokat.
Hogy pontosan mi volt az alapja ennek a döntésnek, a csökkenő agrár termelés vagy a multinacionális cégek érdekeinek előtérbe helyezése, arra nehéz választ adni. Mindenesetre a liszttel kapcsolatban már a szigetországban is hoztak rendeletet az 1860-as években az élelmiszerbiztonság érdekében, mivel a lisztbe belekevertek akár állati eredetű és mérgező anyagokat is. Így hát érthető, hogy sokan a nagyobb nyereség érdekében nem minőségi összetevőkkel növelik az ételek térfogatát. A Magyar Pékszövetség, a Hajdúsági Sütödék és a kormány is megszólalt – határozottan, egyértelműen és elutasítóan. De nézzük miről is van szó.
Mi is az a rovarliszt, amit mostantól kenyérbe is tehetnek?
A Tenebrio molitor, azaz a lisztbogár UV-kezelt, porrá őrölt lárvája hivatalosan is engedélyt kapott az EU-tól, hogy élelmiszerként, például kenyérben, süteményben vagy tésztában felhasználható legyen. A por D3-vitamint, fehérjét, zsírokat és ásványi anyagokat is tartalmaz – a hatóságok szerint biztonságos.
Magyarország álláspontja: „Kukac nem kerülhet kenyérbe”
A Magyar Pékszövetség szerint a Magyar Élelmiszerkönyv nem engedélyezi a rovarpor használatát, így az nem is kerülhet hazai pékáruba. Az élelmiszerkönyv betartása kötelező minden magyar sütödének.
Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar ember nem igazán fogadná el az állati fehérjét tartalmazó pékárut.
„A rovarliszt teljesen idegen a magyar emberek étkezési szokásaitól és ízlésétől. Ez az elkövetkező 50-100 évben aligha fog megváltozni.”– fogalmazta az igazgató.
„Gusztustalan” vagy jövőbe mutató? – Megosztó döntés Brüsszelből
A szlovák pékipari vezető, Milan Lapsansky szerint ha valaki darált kukacot akar enni, azt megteheti – nyugati boltok polcain már most is vannak ilyen termékek. Szerinte ez a jövő, de csak annak, aki ezt választja.
Magyarországon viszont a kormány is szabályozta a rovarfehérjés termékek forgalmazását: külön polcra kell őket helyezni, és jól láthatóan figyelmeztetni kell a vásárlókat:
„Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!”
Allergia és bizalmatlanság – nem mindenki eheti meg
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a lisztkukac por allergiás reakciót válthat ki a rákfélékre vagy poratkákra érzékenyeknél. Ezért az élelmiszerek csomagolásán kötelező feltüntetni a rovarfehérje jelenlétét.
A magyar kenyér megmarad „rovarmentesnek”
A hazai pékek egyhangúlag elutasítják a rovarpor használatát. Amíg nem lesz globális élelmezési katasztrófa, senki nem fog rovarlisztet dagasztani a kenyérbe – vallják. A kérdés inkább az, hogy a távoli jövő hoz-e változást, vagy a magyar ízlés örökre idegen marad ettől.
A rovarpor a jövő vagy csak egy uniós kísérlet?
A fenntarthatóság, a globális élelmiszerhiány és az alternatív fehérjeforrások kérdése vitákat generál. De egy biztos: a magyar kenyérben most még nem lesz darált bogár, és ez így is marad – legalábbis, ha a magyar pékeken múlik.
Címlapkép forrása: Unsplash
