Egymillió magyarhoz érkezik a napokban a megemelt minimálbér és garantált bérminimum. A minimálbér emelkedés három év alatt negyven százalékot nőtt.
A tavaly megkötött bérmegállapodás eredményeként a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig további 14 százalékkal emelkedik, ami átfogóan több mint 40 százalékos bérnövekedést jelent három év alatt. Ezt Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője jelentette be az M1 aktuális csatornán vasárnap.
Egymillió magyarhoz érkezik a megemelt minimálbér
Közvetlenül egy, közvetve pedig további egymillió embert érint a minimálbér és garantált bérminimum emelése, amit most először kapnak meg az érintettek. Az idei 9%-os emelést jövőre 13 százalék, az azt követő évben pedig 14 százalékos emelés követi.
A szóvivő kifejtette, hogy a minimálbér jelentős hatást gyakorol a bérek alakulására, segítve a reálkeresetek folyamatos növekedését. A magasabb bérek kulcsfontosságúak az infláció okozta reálkereset-csökkenés visszapótlásában, amelyet a háború kitörése követő gazdasági hatások is befolyásoltak.
Gazdaságpolitikai lépések a bérnövekedésért
A kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterve célul tűzte ki, hogy a bérek vásárlóereje tovább növekedjen. Palóc André emlékeztetett arra, hogy már 2023-ban is tartós reálbér-emelkedés volt tapasztalható, és ezt a tendencia folytatódni fog 2024-ben is.
A szóvivő rámutatott, hogy 2010 óta a minimálbér közel a négyszeresére, 73 500 forintról 290 800 forintra emelkedett. A garantált bérminimum pedig több mint három és félszeresére nőtt. 2010 óta a reálbérek is folyamatosan növekednek, tavaly a legkisebb és a közepes keresetű emberek átlagkeresete nőtt a legnagyobb mértékben.
Inflációs hatások és bérek
Palóc André kiemelte, hogy a háború és a brüsszeli szankciók okozta magas inflációt az elmúlt hónapokban sikerült letörni. Ennek köszönhetően 2024-ben 9,4 százalékkal nőtt az átlagkereset, és idén is érdemi reálbér-emelkedéssel számolnak.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Shutterstock
