Változatlanul 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, miközben friss közleményében az inflációs kockázatokat, a megugró energiaárakat és a bizonytalan pénzügyi piaci környezetet emelte ki. A jegybank szerint a geopolitikai feszültségek miatt továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség.
Változatlanul 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank.
Óvatos maradt az MNB: 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot, erősödtek a geopolitikai kockázatok
Változatlanul, 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa március 24-i kamatdöntő ülésén. A jegybank friss közleménye alapján a döntés hátterében egyszerre állnak a felerősödött geopolitikai feszültségek, a megugró energiaárak, a bizonytalan pénzügyi piaci környezet és az inflációs kockázatok újbóli erősödése. A dokumentum hangvétele alapján az MNB továbbra is kifejezetten óvatos, miközben a februári kommunikációhoz képest fontos változás, hogy a közleményből kikerült az a fordulat, miszerint a jegybank „ülésről ülésre” dönt az alapkamat mértékéről – olvasható a döntésről szóló tájékoztató a jegybanki közleményben.
Változatlan maradt az alapkamat és a kamatfolyosó is
A Monetáris Tanács 2026. március 25-i hatállyal nem változtatott a jegybanki kamatkondíciókon. Az alapkamat 6,25 százalék maradt, az O/N jegybanki betét kamata 5,25 százalékon, az O/N fedezett hitel kamata pedig 7,25 százalékon maradt. A közlemény szerint az ülés rövidített jegyzőkönyve 2026. április 15-én 14 órakor jelenik meg.
Ez éles fordulat a februári döntéshez képest, amikor az MNB még 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, 6,50 százalékról 6,25 százalékra mérsékelve az alapkamatot. Akkor a közlemény még úgy fogalmazott, hogy a Tanács „körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt” az alapkamat mértékéről. A mostani közleményben az „ülésről ülésre” kitétel már nem szerepel.
Az iráni konfliktus és az energiaárak kerültek a középpontba
A jegybank indoklása szerint „a felerősödött geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatottak a világgazdaság inflációs és növekedési kilátásaira, valamint a befektetői hangulatra”. Az MNB külön kiemelte, hogy az iráni konfliktus következtében jelentősen emelkedtek a világpiaci energiaárak: a Brent olaj ára átmenetileg a 120 dolláros hordónkénti szint közelébe emelkedett, miközben az európai gázárak a háború kitörése óta több mint 70 százalékkal nőttek.
A közlemény szerint az energiaárak megugrása és a kockázatkerülés erősödése érdemben növeli a globális inflációs kockázatokat. Ez a jegybank értékelése alapján már nemcsak külső környezetként fontos, hanem közvetlenül befolyásolja a hazai monetáris politikai mozgásteret is.
Lassabb élénkülést vár az MNB a magyar gazdaságban
A Monetáris Tanács közlése szerint a magyar GDP 2025 negyedik negyedévében 0,8 százalékkal emelkedett. A jegybank értékelése alapján a hazai gazdaságot továbbra is kettősség jellemzi: a növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás támogatja, miközben a beruházások és a nettó export fékezik. Januárban folytatódott a kiskereskedelmi forgalom bővülése, ugyanakkor az ipari termelés volumene visszafogott maradt.
Az MNB friss pályája szerint idén tovább erősödik a konjunktúra, de az elmúlt hetek geopolitikai eseményei lassítják az élénkülést. A jegybank úgy látja, hogy 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedhet a magyar GDP. A fogyasztást az emelkedő reálbérek és a háztartások jövedelmét növelő intézkedések támaszthatják, miközben a magasabb energiaárak a külső keresletet is fékezhetik.
Kedvező inflációs adat jött, de a jegybank már új kockázatokat lát
A közlemény szerint 2026 februárjában az infláció 1,4 százalékra, a maginfláció 2,1 százalékra mérséklődött. Az MNB ezt részben az elmúlt évtizedek egyik legkisebb januári és februári átárazásával, a világpiaci élelmiszerárak csökkenésével, valamint az erősebb forint dezinflációs hatásával magyarázta. A vállalati árvárakozások visszafogottak maradtak, a lakossági inflációs várakozások pedig mérséklődtek.
A jegybank ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kedvező év eleji átárazások és az iráni konfliktus miatt megugró energiaárak ellentétes irányba hatnak. Az MNB szerint az infláció márciustól ismét emelkedésnek indulhat a magasabb energiaárak begyűrűzése miatt, amit átmenetileg tompíthat az üzemanyagokra bevezetett védett ár. A friss előrejelzés szerint az infláció 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv fölé emelkedik, és csak 2027 második felében térhet vissza fenntarthatóan a jegybanki célra. Éves átlagban 2026-ban 3,8 százalékos, 2027-ben 3,7 százalékos inflációval számol az MNB.
Felfelé mutató inflációs, lefelé mutató növekedési kockázatokat lát a Tanács
A Monetáris Tanács kockázati értékelése szerint a márciusi előrejelzés alappályáját „többségében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik”. A kiemelt kockázati pályák a geopolitikai feszültségek elhúzódásával, a fogyasztás gyorsabb bővülésével és a vártnál lassabban javuló külső konjunktúrával számolnak.
A jegybank külön hangsúlyozta, hogy az inflációs várakozások horgonyzásához és az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, különösen a devizapiac stabilitásának fenntartása. Ennek részeként a Monetáris Tanács március 10-én az energiaimporthoz kapcsolódó jelentősebb devizalikviditási igény biztosításáról is döntött.
Szigorú maradt a jegybank
„Az MNB hangsúlyozta, hogy a geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok miatt óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség, és a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.” – olvasható a közleményben zárásként. Emellett azt is kiemelte, hogy a Tanács a beérkező adatok és pénzügyi piaci fejlemények alapján „körültekintően és adatvezérelten dönt” az alapkamat mértékéről.
A mostani kommunikáció összképe alapján az MNB nem zárta ki teljesen a későbbi lépéseket. A hangsúly egyértelműen az óvatosságon, a piaci stabilitáson és az inflációs cél védelmén van. A márciusi közlemény üzenete így az, hogy a februári kamatcsökkentés után a jegybank egyelőre kivár.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Shutterstock
