Japán ideiglenesen új irányba fordul az energiapiacon. A kormány egy évre lazít a régebbi, alacsonyabb hatásfokú szénerőművek működési korlátozásán, hogy mérsékelje a cseppfolyósított földgáz, vagyis az LNG iránti igényt. A döntés hátterében a közel-keleti háború, a Hormuzi-szoros körüli ellátási kockázatok és az energiaimport sérülékenysége áll, miközben Tokió szerint ez csak rövid távú kiigazítás, és nem írja felül a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célt.
Japán egy évre növeli a szénalapú áramtermelést. Forrás: Unsplash
Japán újabb rendkívüli energiapolitikai lépésre szánta el magát. A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium pénteken közölte, hogy áprilistól egy évre enyhítik a régebbi, alacsony hatásfokú szénerőművekre vonatkozó korlátozásokat. A cél, hogy csökkenjen az LNG-felhasználás abban az időszakban, amikor a közel-keleti háborús helyzet és a Hormuzi-szoros körüli fennakadások komoly bizonytalanságot okoznak az energiaszállításban – számolt be a hírről a Reuters.
Japán miért nyúl újra a szénhez?
A döntés közvetlen oka az, hogy Japán energiarendszere továbbra is erősen kitett az importált fosszilis energiahordozóknak, különösen az LNG-nek. A Reuters szerint Japán évente körülbelül 4 millió tonna LNG-t kap olyan útvonalon, amely a jelenlegi válságban kockázatossá vált, ez pedig a teljes japán LNG-behozatal nagyjából 6 százalékát jelenti. A kormány úgy számol, hogy a szénerőművi korlátozások lazításával évente mintegy 500 ezer tonnával lehet visszafogni az LNG-felhasználást.
A mostani lépés tehát nem elsősorban klímapolitikai, hanem ellátásbiztonsági döntés. Japán számára az a legfontosabb, hogy az áramtermelés akkor is stabil maradjon, ha a közel-keleti feszültségek elhúzódnak, vagy az LNG-piac tartósan szűk marad. A háború és a szoros lezárása miatt a globális LNG-kínálat is jelentősen romlott, különösen Ázsiában.
Milyen korlátozásokat old fel Tokió?
Az intézkedés értelmében Japán áprilistól ideiglenesen felfüggeszti azokat a szabályokat, amelyek eddig korlátozták a régebbi, alacsonyabb hatásfokú szénerőművek kihasználtságát. Ezek közé tartozik a 42 százalék alatti hatékonyságú blokkok éves 50 százalékos kihasználtsági plafonja is, amelyet most egy évre félretesznek.
Ez azért fontos, mert ezek az erőművek eddig részben környezetvédelmi és hatékonysági okokból szorultak háttérbe. Most viszont a kormány úgy ítélte meg, hogy az energiabiztonság rövid távon fontosabb szempont, mint az, hogy ezeket a blokkokat visszafogott üzem mellett tartsák. A METI hangsúlyozta, ez átmeneti lépés, nem pedig stratégiai visszafordulás a szén felé.
A közel-keleti háború Japán energiabiztonságát is megrázta
A jelenlegi közel-keleti konfliktus súlyos zavarokat okozott az olaj- és gázpiacokon. A japán kormány már korábban is figyelmeztetett arra, hogy az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli helyzet tartós inflációs és ellátási nyomást jelenthet a szigetország számára.
A helyzet súlyát mutatja, hogy Japán nemcsak a szénhez nyúl vissza átmenetileg, hanem már részben megnyitotta stratégiai olajtartalékait. Sanae Takaichi miniszterelnök a héten az IEA vezetőjétől is azt kérte, hogy készüljenek fel újabb összehangolt tartalékfelszabadításra, ha a konfliktus elhúzódik.
Ennyire függ Japán az LNG-től
Japán energiamixe továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a földgázra. A 2024-es pénzügyi évben a villamosenergia-termelés 32 százalékát adta a földgáz, miközben a szén aránya 29 százalék volt.
Az LNG-kitettséget tovább növeli, hogy a globális gázpiacon egyszerre több sokk érte Ázsiát. A háború miatt a világ LNG-kínálata érdemben szűkülhet, az ázsiai árak pedig meredeken emelkedtek. Ez a japán gazdaság számára nemcsak ellátási, hanem költségoldali veszélyt is jelent.
Miért számít ennyire a Hormuzi-szoros?
A Hormuzi-szoros az egyik legfontosabb tengeri energiaszállítási útvonal a világon, és Japán számára különösen érzékeny pont. Az Ázsiába irányuló földgázexport közel 80 százaléka is ezen az útvonalon halad át, ezért bármilyen fennakadás azonnal súlyos következményekkel járhat az ázsiai importőrökre nézve.
Japán LNG-készletei nagyjából 4 millió tonnát tesznek ki, ami körülbelül egyéves, Hormuzi-szoroson keresztüli japán ellátásnak felel meg. Ez ugyan némi puffert jelent, de egy elhúzódó válság esetén messze nem ad teljes biztonságot, különösen akkor, ha a globális piacokon is hiány alakul ki.
A nukleáris energia lehet a következő nagy nyertes
A mostani válság ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy Japánnak hosszabb távon más forrásokkal kell csökkentenie a fosszilis importfüggőségét. A 2011-es fukusimai baleset előtt a nukleáris energia a japán áramtermelés mintegy 25 százalékát adta, ez később körülbelül 9 százalékra esett vissza, noha azóta a 33 üzemképes reaktorból 15-öt újraindítottak.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője Tokióban arról beszélt, hogy a mostani válság után Japánban és globálisan is felgyorsulhat a nukleáris energia szerepének növelése. Ez azért lényeges, mert a szénhez való ideiglenes visszanyúlás politikailag és klímaszempontból is nehezen tartható fenn tartósan. Az atomenergia sokak szemében egyszerre jelenthet importkockázat-csökkentést és szén-dioxid-kibocsátási alternatívát.
Mit jelent ez Japán klímacéljaira nézve?
A METI álláspontja szerint a mostani lépés nem változtat a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célon, és kizárólag rövid távú kiigazításnak tekinthető. A japán kormány egyszerre akarja fenntartani az ellátásbiztonságot, leszorítani az LNG-kitettséget és közben hiteles maradni a zöldátmenet ügyében.
A döntés valójában azt mutatja meg, mennyire törékeny a fejlett gazdaságok energiarendszere akkor, amikor geopolitikai sokk éri a globális piacokat. Japán most rövid távon a szénnel vásárol időt, de a válság valószínűleg felgyorsítja a nehezebb stratégiai kérdéseket is.
Most nemcsak Japánról szól a történet
A japán döntés túlmutat önmagán. Más országokban is napirendre került, hogy egy energiaellátási válság idején ideiglenesen visszanyúlnak a szénhez vagy más gyorsan mozgósítható fosszilis forrásokhoz. Ez arra utal, hogy a klímapolitikai célok és az ellátásbiztonság közötti feszültség a következő hónapok egyik legfontosabb gazdasági és energetikai kérdésévé válhat.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
