A szerbiai Nemzeti Olajipari Vállalat (NIS) ismét haladékot kért az Egyesült Államoktól a rá kiszabott szankciók alkalmazásának elhalasztására. Az USA eredetileg október 1-jétől léptette volna életbe a büntetőintézkedéseket, de a vállalat arra figyelmeztet, hogy ez megbéníthatná működését, és súlyos következményekkel járna Szerbia energiaellátására.
A szerbiai állami olajvállalat, a NIS hivatalosan kérelmet nyújtott be az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához, hogy halasszák el a rá kiszabott amerikai szankciók életbe léptetését. Az intézkedéseket eredetileg október 1-jétől akarták alkalmazni, de a vállalat szerint a működése ellehetetlenülne a korlátozásokkal – Szerbia energiaellátását is veszélybe sodorhatja a döntés – számolt be a hírről a Reuters.
Miért sújtaná szankció az amerikai kormány a NIS-t?
A NIS többségi tulajdonosa az orosz Gazprom Nyeft, így a cég közvetlenül érintett az orosz tőke elleni intézkedésekben.
Az USA idén januárban jelentette be, hogy szankciókat vezet be a szerb vállalat ellen, és 45 napot adott Belgrádnak, hogy megszüntesse az orosz befolyást a cégben.
Bár történt részesedés-átruházás a Gazprom Nyeft és a Gazprom között, Washington szerint a lényegi orosz kontroll továbbra is fennáll.
Hogyan változott a tulajdonosi szerkezet?
A NIS tulajdonosi háttere az elmúlt hónapokban látványos átalakuláson ment keresztül, miután Szerbia az amerikai szankciók nyomására igyekezett mérsékelni az orosz befolyást. Korábban a vállalat felét az orosz Gazprom Nyeft birtokolta. További 6,15 százalék a Gazprom kezében volt, míg közel 30 százalék a szerb államhoz tartozott, a maradék pedig kisebb részvényesek között oszlott meg.
A nyugati nyomás hatására a Gazprom Nyeft szeptemberben részesedésének egy részét átadta a Gazpromnak. Így az orosz olajóriás tulajdoni hányada 44,85 százalékra csökkent, a Gazprom részesedése pedig 11,3 százalékra emelkedett.
Néhány nappal később a Gazprom a frissen megszerzett pakettet saját leányvállalatának, az Intelligence-nek ruházta át. Bár a lépés papíron változást mutat, Washington álláspontja szerint a NIS továbbra is orosz kontroll alatt áll. A tulajdonosi körben a domináns szereplők továbbra is orosz vállalatok.
Mit kér a NIS és miért?
A vállalat szeptember 28-án hivatalosan is kérelmet nyújtott be az amerikai pénzügyminisztériumhoz, hogy külön engedéllyel elhalasszák a szankciók teljes körű alkalmazását. A cél, hogy a cég zavartalanul folytassa működését. Emellett a NIS azt is kérte, hogy töröljék az SDN-listáról (Specially Designated Nationals), amelyen a szankciókkal sújtott cégek és személyek szerepelnek.
Miért kritikus a NIS működése Szerbiának?
A NIS az ország üzemanyag-ellátásának közel 80 százalékát biztosítja, főként a pancsovai finomítón keresztül. A vállalat nemcsak a benzin- és gázolajellátás kulcsszereplője, hanem a légi közlekedéshez és a nagyüzemi energiaellátáshoz szükséges üzemanyagokat is előállítja.
Amennyiben életbe lépnek a szankciók, a bankok várhatóan nem bonyolítanának tranzakciókat a vállalattal. Ez a helyzet fizetési fennakadásokat okozna, akár a dolgozói bérek kifizetését is veszélyezteti. Emellett ellehetetlenülhet a nyersolaj importja és a finomítói működés, ami az ország energiaellátásának súlyos zavarát idézhetné elő.
Mi történik most?
Az Egyesült Államok a hétvégén újabb nyolcnapos haladékot adott a szankciók életbe léptetésére. Belgrádnak rövid idő áll rendelkezésére, hogy diplomáciai megoldást találjon. Aleksandar Vučić szerb elnök hangsúlyozta, hogy a helyzet rendkívül érzékeny, és a következő napokban dőlhet el, sikerül-e elkerülni a büntetőintézkedések bevezetését.
Nemzetközi kitekintés
Az USA az elmúlt hónapokban több alkalommal is megadta a halasztást, De egyre kevésbé valószínű, hogy hosszabb távon továbbra is türelmes marad. A Reuters elemzése szerint most akár az utolsó haladékról lehet szó, és ha Washington nem enged a szerb kérésnek, októberben életbe léphetnek a szankciók. Ez nemcsak Szerbiát, hanem a teljes Nyugat-Balkán energiaellátását is kihívások elé állíthatja.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: NIS
