Sötét mód ikon
2026 április 25
Mi történt a Hormuzi-szorosnál? – Eddig csak 77 hajó jutott át, Irán most egy török hajót átengedett

Mi történt a Hormuzi-szorosnál? – Eddig csak 77 hajó jutott át, Irán most egy török hajót átengedett

A Hormuzi-szorosnál továbbra sem állt helyre a normál hajóforgalom. A közel-keleti háború kezdete óta eddig mindössze 77 hajó tudott áthaladni, miközben február vége óta legalább 16 tengeri incidens történt a térségben. Bár Irán most kivételt tett, és engedélyezte egy török tulajdonú hajó átkelését, a legtöbb tanker továbbra sem meri megközelíteni a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalát.

Irán átengedett egy török hajót a Hormuzi-szoroson. Forás: YouTube

A Hormuzi-szorosnál Irán átengedett egy török felségjelű olajszállító hajót

A Hormuzi-szorosnál egy hajót átengedtek az irániak. Törökország szerint Irán engedélyezte egy török tulajdonú hajó áthaladását, miután az iráni kikötőt használt. Ez azonban egyelőre inkább kivételnek tűnik, mint fordulatnak, mert a szoros forgalma továbbra is bénult, és még mindig több török hajó rekedt a térségben. A Hormuzi-szoroson átlagos helyzetben a világ tengeri olaj- és LNG-szállításának nagyjából 20 százaléka halad át – számolt be a helyzetről a Reuters.

Egy hajót átengedtek, de tizennégy még mindig vesztegel

Abdulkadir Uraloglu török közlekedési miniszter szerint összesen 15 török tulajdonú hajó volt a térségben, és ezek közül egyetlen hajó a Rozana tudott áthaladni, miután Ankara megkapta az iráni engedélyt. A miniszter hozzátette, hogy jelenleg nincs török zászló alatt közlekedő hajó a szorosban. Viszont 14 további török tulajdonú hajó továbbra is ott rekedt. A térségben összesen 171 török nemzetiségű tengerész tartózkodik ezeken a hajókon. 

Ez azt jelenti, hogy Irán nem teljesen zárta le az útvonalat. Az áthaladás továbbra is kivételes, politikai és biztonsági alapon engedélyezett. A mostani török esetből még nem következik az, hogy a kereskedelmi forgalom érdemben újraindult volna. 

Eddig mindössze 77 hajó jutott át a szoroson

A legbeszédesebb adat a forgalom összeomlásáról, hogy a Lloyd’s List Intelligence adatai szerint a közel-keleti háború kitörése óta eddig mindössze 77 hajó haladt át a Hormuzi-szoroson. A beszámolók szerint ezek között főként olyan hajók voltak, amelyek az úgynevezett árnyékflottához köthetők. Ez rendkívül alacsony szám egy olyan útvonalon, amely normál helyzetben a globális energiaszállítás egyik legfontosabb ütőere. 

A forgalom visszaesése nemcsak a hajóstársaságok félelmét mutatja. Hanem azt is, hogy a biztosítók, az olajkereskedők és a fuvarozók egyre kevésbé hajlandók vállalni a kockázatot. Egy ilyen szorosnál nem kell hivatalos teljes blokád ahhoz, hogy a világpiac megrémüljön: elég néhány támadás és néhány bizonytalan engedélyezés, és a kereskedelmi forgalom máris összeomlik. 

Irán továbbra is saját feltételekhez köti az áthaladást

A Reuters szerint Irán hivatalos álláspontja az, hogy a hajóknak az iráni haditengerészettel kell egyeztetniük, ha át akarnak haladni a Hormuzi-szoroson. A teheráni kommunikáció szerint Irán nem akarja teljesen bizonytalanná tenni a térséget. A gyakorlatban egyértelműen saját ellenőrzés alá vonta az átkelést. Ez azt jelenti, hogy a hajózás már nem pusztán kereskedelmi vagy biztosítási kérdés, hanem közvetlen geopolitikai alku tárgya lett. 

Ebből a szempontból a török hajó esete nem megnyugtató fejlemény, hanem inkább figyelmeztetés. Irán szelektíven engedhet át egyes járműveket, miközben a többség továbbra is várakozik. Ez kiszámíthatatlanná teszi az egész útvonalat, és pontosan ez az, amitől a olajpiac a legjobban tart. 

India is kapott kivételt, de a legtöbb hajó továbbra is bent ragadt

Nem Törökország az egyetlen ország, amely kivételt próbál kiharcolni. A Reuters szombaton közölte, hogy India 22, a szorostól nyugatra rekedt hajója számára kér biztonságos áthaladást Irántól. Közben két, az Indian Oil által bérelt indiai hajó már átjutott a szoroson, és együtt több mint 92 ezer tonna LPG-t szállítanak Indiába. Ez azt mutatja, hogy Irán valóban tesz egyedi kivételeket, de a nagy többség továbbra sem haladhat szabadon. 

Ez különösen azért fontos, mert India a legrosszabb gázellátási válságát éli évtizedek óta. Ha a világ egyik legnagyobb energiaimportőre is ilyen nehezen jut át a szoroson, az jól mutatja, mennyire törékennyé vált a teljes ellátási lánc. 

A hajók nem véletlenül félnek, eddig már legalább 16 támadás történt

A térségben uralkodó félelem mögött valós biztonsági kockázat áll. Február 28. óta legalább 16 hajót értek támadások a Perzsa-öböl, a Hormuzi-szoros és a környező vizek térségében. Ezek az incidensek gyakorlatilag frontvonallá tették a kereskedelmi hajózást, és több esetben tüzek, sérülések, evakuálások és haláleset is történt. Ilyen környezetben a hajótulajdonosok számára már nem az a kérdés, hogy megéri-e a kerülőút, hanem az, hogy egyáltalán túléli-e a legénység a következő áthaladást.

A piac most azt figyeli, lesz-e több kivétel, vagy marad a bénultság

A következő napok kulcskérdése az, hogy Irán folytatja-e a szelektív engedélyezést, vagy a mostani török és indiai esetek csak egyszeri kivételek maradnak. Amíg a hajóknak egyenként kell politikai és katonai jóváhagyást szerezniük az áthaladáshoz, addig a Hormuzi-szoros gyakorlatilag nem tekinthető normálisan működő tengeri útvonalnak.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.