Szerbia rendkívüli lépéssel próbálja megfékezni az üzemanyagdrágulást és 20 százalékkal csökkentette a benzinre és a dízelre kivetett jövedéki adót, miközben korábban az exportot is korlátozta. A belgrádi vezetés szerint a cél az, hogy a közel-keleti háború miatt elszálló olajárak minél kisebb terhet jelentsenek a lakosságnak és a gazdaságnak.
Máris begyűrűzött az iráni háború hatása. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Szerbia adócsökkentéssel fékezi az üzemanyagdrágulást
Szerbia újabb rendkívüli lépéssel próbálja megvédeni a lakosságot és a gazdaságot az elszálló energiaáraktól: 20 százalékkal csökkentette az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót. A döntés célja, mérsékelni a közel-keleti háború miatt megugró olajárak begyűrűzését a benzinkutakra. A belgrádi vezetés ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy a nemzetközi energiapiaci sokk már közvetlen belpolitikai és gazdasági kockázatot jelent – számolt be a Reuters.
Nem vártak tovább, adócsökkentéssel lépett a szerb kormány
A szerb energiaügyi minisztérium pénteken jelentette be, hogy 20 százalékkal mérséklik az üzemanyagok jövedéki adóját. Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter szerint a kormány továbbra is meg fogja védeni az állampolgárokat és a gazdaságot. Ez a mondat nem politikai díszítés, hanem válságkezelési üzenet: Belgrád attól tart, hogy a világpiaci olajdrágulás gyorsan átgyűrűzik a fuvarozásba, az élelmiszerárakba és végső soron az inflációba is.
A lépés különösen fontos egy olyan országban, ahol az üzemanyagárak nem pusztán közlekedési kérdést jelentenek, hanem a teljes gazdaság költségszerkezetét befolyásolják. Ha a dízel drágul, az szinte mindenre ráül: a szállításra, a mezőgazdaságra, a kiskereskedelemre és végül a fogyasztói árakra is. Ezért a szerb kormány most inkább bevételről mond le, csak hogy tompítsa a sokkot.
Már a kutakon is látszik a háborús nyomás
A következő hét napban Szerbiában a benzin literenkénti kiskereskedelmi ára 186 dinár, a dízelé 208 dinár lesz. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy piaci alapon a dízel reális ára már 226 dinár fölött lenne, a benziné pedig körülbelül 189 dinár. Vagyis az állam most aktívan fékezi azt az áremelkedést, amelyet a közel-keleti konfliktus miatt megugró világpiaci jegyzések hajtanak.
A háttérben az áll, hogy a háború miatt a globális olaj- és különösen a dízelpiac extrém nyomás alá került. A Reuters beszámolója szerint a dízelpiacokat különösen érzékenyen érintette a közel-keleti konfliktus, mert a Hormuzi-szoros körüli fennakadások a világ tengeri dízelkereskedelmének jelentős részét veszélyeztetik. Ezért nem véletlen, hogy a szerb kormány a benzin mellett a dízel árára is különösen figyel.
Az exporttilalom is azt mutatja, hogy Belgrád kész keményen beavatkozni
Az adócsökkentés nem önmagában érkezett. Szerbia már a hét elején megtiltotta a kőolaj és a kőolajszármazékok exportját március 19-ig, hogy megvédje a hazai piacot az ellátási zavaroktól és az áremelkedéstől. Ez egy kemény, piacellenesnek tűnő, de klasszikus válságkezelő eszköz: előbb a belföldi ellátás, aztán minden más.
Ez a döntés arról árulkodik, hogy a szerb kormány nem átmeneti zajként kezeli a mostani olajpiaci helyzetet. Ha csak rövid spekulatív kilengésről lenne szó, nem nyúlnának egyszerre az adókhoz és az exporthoz is. A két lépés együtt már azt jelzi, hogy Belgrád valódi ellátásbiztonsági és inflációs veszélyt lát.
A szerb energiahelyzetet más kockázatok is terhelik
A helyzetet súlyosbítja, hogy Szerbia energiarendszere eleve érzékeny. Az ország egyetlen olajfinomítóját működtető NIS körül hónapok óta bizonytalanság van az amerikai szankciók miatt. A Reuters szerint a vállalat újabb mentességet kért az Egyesült Államoktól, hogy folytathassa a nyersolajimportot, miközben tulajdonosi átrendeződésről is tárgyalnak. A NIS ráadásul a szerb üzemanyagellátás mintegy 80 százalékát adja, így bármilyen zavar az egész országot érintheti.
Ezért a mostani adócsökkentés nemcsak árpolitikai döntés, hanem megelőző védekezés is. Egy olyan piacon, ahol a finomítói, import- és geopolitikai kockázatok egyszerre jelennek meg, az állam nem engedheti meg magának, hogy teljesen a piacra bízza az árazást.
Meddig tart az adócsökkentés?
A szerb kormány most időt vett magának, de nem oldotta meg a probléma gyökerét. Ha a közel-keleti háború elhúzódik, az olajárak tartósan magasan maradnak, és a dízelpiac feszes marad, akkor az adócsökkentés és az exporttilalom csak átmeneti pajzs lehet.
A mostani szerb döntés mégis egyértelmű üzenet. A régió országai már nem elméleti veszélyként nézik a közel-keleti energiaválságot, hanem olyan sokként, amely azonnali beavatkozást kényszerít ki a kutakon is.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
