Az olajpiacon kialakult feszültség miatt a Nemzetközi Energiaügynökség rendkívüli ülést hívott össze, mert a közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros körüli zavarok egyre nagyobb kockázatot jelentenek az olaj globális ellátásra. A háttérben a megugró és erősen kilengő olajárak állnak. Az IEA-tagállamok stratégiai készleteik egy részét is megnyithatják a piac stabilizálására.
Az olajpiacon kialakult feszültség miatt az IEA rendkívüli ülést hívott össze. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Lépett az IEA, döntés jöhet a stratégiai készletekről
Az olajpiac egyre idegesebb, a nagy fogyasztó országok pedig láthatóan nem akarnak ölbe tett kézzel várni. A Nemzetközi Energiaügynökség kedden rendkívüli egyeztetést hívott össze, hogy a tagállamok felmérjék: szükség van-e a stratégiai kőolajtartalékok piacra engedésére. A háttérben a közel-keleti háború, a Hormuzi-szoros körüli fennakadások és a kilengő olajárak állnak. Az IEA szerint a piaci feltételek az elmúlt napokban romlottak, a kockázatok pedig egyértelműen nőttek – olvasható a rendkívüli találkozóról a szervezet oldalán.
Miért hívott össze rendkívüli ülést az IEA?
Fatih Birol, az IEA vezetője a párizsi G7-energiaügyi miniszteri találkozó után közölte, hogy a tagállamok még kedden rendkívüli megbeszélést tartanak. A cél az ellátásbiztonság és az aktuális piaci helyzet értékelése, ami megalapozhat egy későbbi döntést a sürgősségi olajtartalékok részleges felszabadításáról. Az IEA hivatalos közlése szerint a helyzetet főként a Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállítás leállása és az abból fakadó nehézségek és a visszaeső termelés rontotta.
Az IEA 1974-es fennállása óta csak nagyon ritkán nyúlt összehangoltan a stratégiai készletekhez, vagyis már az is komoly jelzés, hogy most egyáltalán napirendre került ez az opció. Az ügynökség szabályai szerint a tagországoknak legalább 90 napnyi nettó importnak megfelelő olajkészletet kell fenntartaniuk, és súlyos ellátási zavar esetén közösen léphetnek.
Mekkora tartalék áll rendelkezésre?
Az IEA-tagállamok jelenleg több mint 1,2 milliárd hordó állami stratégiai olajtartalékkal rendelkeznek, emellett mintegy 600 millió hordó ipari készletet is fenntartanak kormányzati kötelezettség alapján. Ez összesen bő 1,8 milliárd hordónyi védőhálót jelent, amelyet válsághelyzetben a piac stabilizálására lehet felhasználni.
Papíron ez nagy szám, de a piac szempontjából nem önmagában a készlet nagysága a döntő, hanem az, hogy mekkora a kieső kínálat, mennyi ideig tart a fennakadás, és milyen gyorsan lehet a tartalékot ténylegesen a rendszerbe betolni. Vagyis a stratégiai készlet nem varázspálca, hanem időnyerésre szolgáló eszköz. Ezt sok befektető hajlamos elfelejteni.
Mit csinált közben az olajár?
Az olajárak az elmúlt napokban brutálisan kilengtek. A Reuters szerint a Brent hétfőn rövid időre 119 dollár fölé emelkedett, majd kedden élesen visszaesett. Donald Trump háború befejezésével kapcsolatos bejelentésére pedig a kereskedésben 15 százalékkal esett az olajár 84,73 dollárra míg a WTI pedig 15,5 százalékkal 80,31 dollárig süllyedt. Egy másik Reuters-jelentés szerint a piac továbbra is arra számít, hogy a Brent a következő két hónapban 95 dollár felett maradhat, még ha a napi mozgások rendkívül szélesek is.
Ez a helyzet azt mutatja, hogy a piac extrém érzékennyé vált. A háborús hírekre felrobban, egy enyhébb politikai jelzésre pedig visszaesik. Ez a fajta volatilitás önmagában is nyomást helyez a kormányokra és az energiaintenzív gazdaságokra.
Miért ennyire fontos a Hormuzi-szoros?
A Hormuzi-szoros a világ olajszállítási útvonalának a legfontosabb szereplője. A szoroson keresztül szállítják a világ olajkészletének több mint húsz százalékát. Az IEA külön háttéranyaga is kiemeli, hogy ez a globális olaj- és LNG-kereskedelem egyik kulcsfontosságú útvonala. Ha itt fennakadás van, annak nemcsak regionális, hanem globális következménye van.
Az elmúlt két hét óta fennálló iráni háborús konfliktus pedig komoly pánikot okozott a piacon. Nem feltétlenül a már bekövetkezett teljes ellátási sokk, hanem annak a kockázata, hogy a helyzet tovább romolhat. A G7-országok ezért egyelőre nem nyitották meg automatikusan a tartalékokat, inkább az IEA-t kérték fel arra, hogy készítsen forgatókönyveket és értékelje, indokolt-e a beavatkozás.
Jöhet tényleg a készletek felszabadítása?
Jelen állás szerint még nincs végleges döntés a tartalékok azonnali piacra dobásáról. A keddi rendkívüli ülés inkább arról szól, hogy az országok közös képet kapjanak az ellátásbiztonságról és eldöntsék, szükség van-e koordinált lépésre. Ez fontos különbség. A piac már a lehetőségre is reagál, de a tényleges felszabadítás csak akkor jön, ha a tagállamok szerint a zavar elég súlyos.
A mostani helyzetben az olajpiac nincs nyugodt állapotban. A stratégiai tartalékok megnyitása már nem csak elméletben létező forgatókönyv. Ha a közel-keleti helyzet tovább romlik, az IEA-tagállamoknak gyorsabban kell majd dönteniük, hogy a piac megnyugodjon.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
