Júliusban is emeli a kitermelést az OPEC+, a tagországok napi 411 ezer hordóval növelik a termelést. A cél visszaszerezni piaci részesedésüket és szigorítani a fegyelmet a túlvállaló tagokkal szemben. Az olajárak közben a mélypontról próbálnak kilábalni.
Az OPEC+ szombati döntése értelmében júliusban is folytatódik a májusban és júniusban megkezdett olajkitermelési emelés. A tagországok naponta további 411 ezer hordóval növelik a globális kínálatot – írja a Reuters.
A lépés mögött több stratégiai cél is meghúzódik. Egyrészt az Oroszország és Szaúd-Arábia vezette csoport szeretné visszaszerezni a korábban elvesztett piaci részesedését, másrészt szigorítaná a fegyelmet a tagok között, különösen azokkal szemben, akik az elmúlt időszakban túllépték a vállalt termelési kvótákat.
Bár a szervezeten belül felmerült egy nagyobb volumenű bővítés lehetősége is, végül a korábbi, naponta 411 ezer hordós emelést hagyták jóvá az online ülés során. Az indoklás szerint a globálisan stabilnak ígérkező gazdasági kilátások és az alacsony készletszintek egyaránt alátámasztják a döntést.
Stratégiai üzenet a kvótát túllépőknek
A nyolc tagország által áprilisban megkezdett termelésnövelés része annak a folyamatnak, amellyel az OPEC+ fokozatosan oldja fel a korábban önként vállalt, összesen 2,2 millió hordós napi termeléscsökkentést.
A döntés egyben üzenet azoknak a tagoknak is, amelyek túllépték korábbi kvótáikat. A jövőben szigorúbb ellenőrzések és egységesebb fellépés várható a szervezeten belül.
Alacsony árak, emelkedő kereslettel bizonytalan az egyensúly
A piaci árak érzékenyen reagáltak. Az áprilisi bejelentések után az olaj hordónkénti ára négyéves mélypontra, 60 dollár alá esett. A visszaesést az amerikai vámintézkedések is fokozták.
A Reuters által megkérdezett szakértők szerint 2025-re 775 ezer hordó/nap keresletnövekedés várható, míg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 740 ezer hordós bővülést prognosztizál.
Az OPEC+ jelenleg a világ olajkínálatának közel 50 százalékát biztosítja, így döntéseik továbbra is kulcsfontosságúak a globális energiapolitikában.
Címlapkép forrása: Pixabay
