Péntek este megszületett az év első nagy hitelminősítői döntése. A Standard & Poor’s nem rontotta ugyan Magyarország államadósságának besorolását, de a stabil kilátást negatívra módosította. Az ok: közelgő választások, magas államadósság és a stagfláció veszélye. A kormány szerint a kedvezőtlen értékelés csak átmeneti.
Az S&P Global Ratings péntek esti döntése szerint Magyarország maradt a „BBB-A/-3 hosszú és rövid lejáratú deviza- és helyi valutában fennálló szuverén hitelminősítésű” besorolási kategóriában. Azonban az ország adóbesorolási kilátását stabilról negatívra módosították. A hitelminősítő szerint a magyar gazdaság több irányból is nyomás alá került. Egyszerre nehezedik rá a visszatérő infláció, a gyenge külső kereslet és az uniós pénzek körüli bizonytalanság. A választások közeledtével a költségvetési lazítás kockázata is erősödik, ami tovább növeli az államadósság szintjét – olvasható a minősítésről szóló közlemény az S&P Global Ratings oldalán.
„Az ingatag külső gazdasági feltételek, az uniós források beáramlását övező bizonytalanság és a visszatérő infláció megnehezítik a magyar politikai döntéshozatalt, ami
növeli a stagfláció kockázatát” – írják az S&P elemzői.
Az S&P elemzői szerint a főbb problémák:
- A magas GDP-hez mért adósság,
- A választások előtti költségvetési lazítás lehetősége,
- Az infláció újraerősödése,
- Az EU-s források beáramlásának bizonytalansága,
- Az MNB mozgásterének szűkülése.
A hitelminősítő szerint a stagfláció, azaz az alacsony növekedés mellett fennmaradó magas infláció veszélye is komolyan fennáll. Mindez gyengítheti a befektetői bizalmat, és emelheti Magyarország finanszírozási költségeit a nemzetközi piacokon.
Kormány reakciója
A Nemzetgazdasági Minisztérium gyors reagálásban megerősítette, Magyarország továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában van, és a mostani döntés csupán időszakos. A kormány szerint a gazdaság alapjai stabilak, a költségvetési fegyelem erős marad, a finanszírozási helyzet pedig biztonságos.
Az ország finanszírozási helyzete változatlan módon stabil és biztonságos, a kormány pedig továbbra is elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, amely hozzájárul a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez. A fiskális szigorral összhangban a kormány olyan költségvetéssel tervez, amelynek elsődleges egyenlege – az államadósság után fizetett kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció – egyensúlyi, azaz nullás. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedésre nézve a költségvetés semleges marad, következésképpen se nem ösztönző, sem pedig visszahúzó hatású” – írta az NGM, majd részletesen felsorolja az infláció ellen közelmúltban bevetett eszközöket.
A kormány álláspontja szerint az uniós források Magyarországnak jogszerűen járnak, azért dolgozunk, hogy minél hamarabb rendelkezésre álljanak. Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint hazánk már 1,97 milliárd eurót lehívott a 2021-2027-es programozási időszakban elérhető 21,7 milliárd euróból, és ez az összeg a közeljövőben tovább emelkedhet. További 12 milliárd euró már rendelkezésre áll, amely bevonásra vár a gazdaságba, ennek felhasználása a magyar vállalkozások közreműködésével hamarosan megkezdődhet. A magyar gazdaság erős alapokon nyugszik, és továbbra is vonzó célpont a nemzetközi befektetők számára” – zárul a közlemény.
Magyarország gazdasági sebezhetősége tovább nőhet – figyelmeztet a hitelminősítő
A Standard & Poor’s szerint a magyar gazdaság kilátásait gyengíti a magas államadósság, a tartós inflációs nyomás és a politikai mozgástér szűkülése. Az ország exportfüggősége – különösen az autóipar révén – fokozottan kitett a globális kereskedelmi zavaroknak, miközben a belső kereslet gyenge, a kamatlábak magasak, és a lakossági bizalom is alacsony.
A hitelminősítő jelentősen rontotta a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését: 2025-re már csak 1,5 százalékos bővülést várnak, szemben a korábbi 3 százalékos becsléssel. Ez jóval a kormány 3–6 százalékos célja alatt van.
Az S&P szakértői szerint az államháztartás konszolidációja elindult, az adósságráta továbbra is a legmagasabb a régióban, 73,5 százalékon áll, a kamatkiadások pedig jövőre a GDP több mint 4 százalékát tehetik ki – ami uniós összevetésben is kiemelkedően magas. A költségvetési hiányt idén 4,5, jövőre 4 százalék körülire becsülik, szemben a kormány alacsonyabb céljaival.
A 2026-os választások előtti költekezés és az inflációs kockázatok tovább nehezítik a gazdaságpolitikai mozgásteret. Az infláció bár csökken, márciusban még mindig 4,7 százalék volt, ami meghaladja az éves átlagos várakozást.
Mi változhat a jövőben?
Az S&P szerint pozitív irányú átminősítés akkor lehetséges, ha gyorsabb fiskális kiigazítás történik, csökken az adósság GDP-hez viszonyított aránya, és a gazdasági kilátások stabilizálódnak. Magyarországnak az elkövetkező két évben kézzelfogható előrelépést kell elérnie az uniós finanszírozási források– köztük a helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) támogatásainak – nagyobb részéhez való hozzáférésben, ami kedvezően hatna az államháztartásra és a beruházásokra.
Az idén is még több hitelminősítői felülvizsgálat várható. A következő minősítést május 30-án a Moody’s adja, ezt követően a Fitch június 6-án adja a hitelminősítését.
