A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó emelése indokolatlan, hiszen a kamatszint 18-ról 6,5 százalékra csökkent. A szektor már most 842 milliárd forintnyi extra terhet fizet, ami visszafogja a hitelezést és a beruházásokat.
A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó emelése indokolatlan. Forrás: Unsplash
Újabb teher a bankokon?
A Magyar Bankszövetség szerint a banki extra terhek emelése nemcsak a pénzügyi szektort, hanem a teljes magyar gazdaságot sújtja, és közvetlenül rontja Magyarország megítélését a nemzetközi befektetők körében. A szervezet kedden kiadott közleményében élesen bírálta a kormány extraprofitadó-emelési tervét, amelyet „indokolatlannak és gazdaságilag károsnak” nevezett– jelent meg a Bankszövetség közleményében.
A Bankszövetség szerint megszűnt az extraadó gazdasági indokoltsága
A szervezet emlékeztetett arra, hogy az extraprofitadót 2022-ben vezette be a kormány, eredetileg két évre tervezett ideiglenes intézkedésként, a háborús költségvetési nyomás és az energiaár-robbanás miatt.
A Bankszövetség szerint azonban azóta gyökeresen megváltoztak a piaci körülmények. A jegybanki alapkamat az akkori 18 százalékról 6,5 százalékra csökkent, az infláció mérséklődött és a pénzügyi közvetítőrendszer jövedelmezősége is visszaesett.
A szervezet szerint ezek fényében az extraadó indokoltsága megszűnt, ezért nem emelni, hanem kivezetni kellene azt.
„A pénzügyi közvetítőrendszer eddigi súlyos túladóztatásának következményei világosan látszanak Magyarország kedvezőtlen gazdasági mutatóin” – fogalmazott a Bankszövetség
842 milliárdos teher a bankszektoron és ez még nem minden
A 2025-ös költségvetés szerint a hazai bankok összesen 842 milliárd forintot fizetnek az államkasszába különadó, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában.
Ebbe nem számítanak bele a további, nem adójellegű kötelezettségek, például a többször meghosszabbított kamatstop, az ATM-telepítési kötelezettség. Valamint a tervezett ingyenes készpénzfelvételi limit emelése, amelyek több tízmilliárd forint többletterhet jelentenek a szektornak.
A Bankszövetség szerint ez a mértékű elvonás torzítja a piaci folyamatokat, csökkenti a hitelezési kapacitást, és akadályozza a gazdasági növekedést.
Negatív hatások a gazdaság egészére
A közleményben a szervezet kifejti:
„a bankokra vonatkozó adó- és szabályozórendszer, valamint a gyakori változtatások közvetlenül hozzájárultak az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági tendenciáihoz, többek között a beruházások alacsony szintjéhez, a tartósan magas inflációhoz és a növekedés elmaradásához a régiós átlagtól.”
A Bankszövetség szerint az extraadó emelése tovább rontaná a befektetői bizalmat, és előnyt biztosítana a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó külföldi pénzintézeteknek, amelyek nem viselik a magyar bankokra kirótt extra terheket.
A hitelpiac stabilitása is foroghat kockán
A szervezet kiemelte: a hazai bankok az elmúlt években aktívan részt vettek az államilag támogatott hitelezési programokban, például a Széchenyi Programban, a zöld otthonhitelekben. De a vállalati beruházásösztönző konstrukciókban is aktívan részt vesznek.
A Bankszövetség szerint a hitelállomány növelése kulcsfontosságú a gazdasági növekedéshez, de az extraprofitadó emelése visszavetheti a hitelezési kedvet, és szűkítheti a finanszírozási forrásokat mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben.
A gazdaság érdeke a növekedés, nem a büntetés
A szervezet szerint a kormány céljaival különösen a beruházások élénkítésével és a növekedési pálya helyreállításával ellentétes a bankokra kirótt újabb adóemelés.
A Bankszövetség úgy véli, hogy a magyar gazdaság csak kiszámítható, stabil pénzügyi környezet mellett képes tartós növekedésre.
„A gazdasági növekedés serkentése egyetemes érdek. Ehhez a hitelállomány bővítése szükséges – nem pedig újabb adóterhek” – áll a közleményben.
A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó emelése indokolatlan, hiszen a kamatszint 18-ról 6,5 százalékra csökkent. A szektor már most 842 milliárd forintnyi extra terhet fizet, ami visszafogja a hitelezést és a beruházásokat.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
