A globális olajpiac péntek reggel újabb megrázkódtatást élt át, miután Donald Trump amerikai elnök váratlanul a háború befejezésére sürgette Oroszországot és Ukrajnát. A békefelhívás híre azonnali reakciót váltott ki a befektetőkből: az olajárak meredek esésbe kezdtek, az energiavállalatok részvényei pedig világszerte gyengültek. A piacokat egyszerre mozgatja a kiszivárgott béketerv tartalma, az Oroszország elleni új szankciók hatása és a dollár erősödése, miközben egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a diplomáciai kezdeményezés valóban közelebb visz-e a konfliktus lezárásához. -írta a CNBC.
Az olajpiaci árak hirtelen visszaesése
Az olajpiaci árak meredek esésbe kezdtek péntek reggel, miután Donald Trump amerikai elnök arra sürgette Oroszországot és Ukrajnát, hogy kössenek békeszerződést. A váratlan diplomáciai kezdeményezés azonnali és érezhető nyomást gyakorolt a globális energiapiacokra, amelyek már a nap elején heves eladási hullámmal reagáltak. A Brent januári határidős ára 1,6%-kal, 62,38 dollárra esett hordónként londoni idő szerint, miután előző nap is mérsékelt csökkenést mutatott. A referenciaolaj idei teljesítménye így már több mint 16%-os mínusznál jár. Az amerikai West Texas Intermediate határidős jegyzése szintén gyengült: 2%-kal 57,85 dollárra süllyedt, folytatva a csütörtöki esést.
Energiarészvények meredek gyengülése Európában
A tőzsdéken is megindult a negatív spirál. Az európai Stoxx Oil and Gas index 2,4%-nál is nagyobb csökkenéssel vezette a veszteseket a reggeli kereskedésben. A brit olajóriások, a Shell és a BP egyaránt 1,6%-kal estek. A norvég Equinor 2,7%-ot veszített, míg a Siemens Energy rendkívüli, 8%-os zuhanást szenvedett el. Az amerikai energiacégek sem maradtak érintetlenek: az Exxon Mobil és a Chevron már a piacnyitás előtt enyhe csökkenést mutattak, ami arra utal, hogy a piaci nyugtalanság globális.
A béketerv kiszivárgott részletei fokozták a bizonytalanságot
A befektetők figyelmét teljesen lekötötte a Trump-adminisztráció békekezdeményezése. Egyre több, hivatalosan meg nem erősített részlet szivárog ki róla. A jelentések szerint az Egyesült Államok azt javasolta Ukrajnának, hogy adja át a Krím-félszigetet, valamint Luhanszk és Donyeck területét Oroszországnak. Emellett Washington azt is kérné, hogy Ukrajna vállalja: soha nem csatlakozik a NATO-hoz. A sajtóértesülések szerint a megállapodás része lenne az is, hogy Ukrajna „megbízható biztonsági garanciákat” kapna. Ugyanakkor haderejét 600 ezer főben korlátoznák. Ezeket az információkat az Associated Press hozta nyilvánosságra, egy olyan tervezetre hivatkozva, amelyet a szerkesztőség megszerzett. A CNBC ugyanakkor nem tudta függetlenül megerősíteni a dokumentum hitelességét.
Elemzői szkepszis: életképes-e a tervezet?
A szakértők jelentős része kételkedik abban, hogy a béketervből valós megállapodás születhet. Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel agytröszt vezető munkatársa szerint bár a párbeszéd önmagában kedvező fejlemény, a javaslat tartalma aligha működőképes. Wolff úgy véli, hogy a hadsereg létszámának 900 ezerről 600 ezer főre való csökkentése aránytalan és Ukrajna számára elfogadhatatlan követelményt jelentene. Hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg a Saxo Bank elemzői is rámutatva, hogy az olajárakra már most nyomást gyakorol az amerikai törekvés, amely szerint Washington szeretné, ha Kijev elfogadná a háború lezárására kidolgozott feltételrendszert.
Szankciók, dollárerősödés és jegybanki várakozások súlyosbítják a piaci helyzetet
A piaci bizonytalanságot tovább növeli, hogy péntektől életbe lépnek az orosz olajóriások, a Rosneft és a Lukoil elleni amerikai szankciók. Emellett az erősödő amerikai dollár is lefelé húzza a kőolaj árát, miközben a befektetők feszülten várják a Federal Reserve közelgő kamatdöntését. Az elemzők szerint a Brent ára már most a 62,34 dolláros támasz közelében jár, és könnyen megközelítheti a következő kritikus szintet, a hordónkénti 60 dollárt is.
Képek forrása: Getty Images
