A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzése szerint a következő öt évben nem lesz érdemi deficitcsökkentés Magyarországon. Emiatt az államadósság középtávon is emelkedő pályán marad, és az évtized végére a GDP közel 80 százalékát érheti el. Az IMF szerint a magyar büdzsét tartósan magas kamatkiadások terhelik, a bankok állampapír-kitettsége pedig komoly kockázatokat jelenthet egy globális sokk esetén.
Érdemi hiánycsökkentés nélkül nőhet az adósság
Az IMF szerint a magyar államháztartás 2025-ben 4,7 százalékos hiánnyal zárhat, és még 2030-ban is 4,3 százalék körül lehet a deficit. Ez azt jelenti, hogy a következő években sem lesz érdemi konszolidáció, vagyis minden évben újabb adósság halmozódik fel.
A Valutaalap számításai szerint ennek következtében a GDP-arányos államadósság a 2024-es 73,5 százalékról 2030-ra 78,6 százalékra emelkedhet – és egyetlen olyan év sem lesz, amikor csökkenne az arány.
Kamatkiadások szorításában
A szervezet kiemeli: a magyar költségvetés egyik legnagyobb terhét a kamatkiadások jelentik. Az IMF előrejelzése szerint ezek a következő években a GDP 4–5 százaléka között mozognak, és 2030-ra nominálisan meghaladhatják az 5000 milliárd forintot.
Ez azért különösen aggasztó, mert a régió más országaiban – például Szlovákiában és Romániában – hasonló szintű adósságráta mellett jóval alacsonyabb lehet a finanszírozási teher.
Miért maradhat tartósan magas a kamatteher?
Az IMF több tényezővel magyarázza a kedvezőtlen pályát:
- a magyar adósságráta eleve a legmagasabb a térségben, emiatt minden évben nagyobb mennyiséget kell refinanszírozni,
- a korábban alacsony kamatszinten kibocsátott kötvények mostanra járnak le, ezeket sokkal drágábban lehet megújítani,
- az ötéves állampapírok hozama 2021-ben átlagosan 2,4 százalék volt, idén 6,6 százalék lehet, az évtized végére pedig akár 7,3 százalékig is emelkedhet.
A Valutaalap szerint nem tér vissza az olcsó pénz korszaka, így a magyar államnak tartósan magasabb kamatkörnyezethez kell alkalmazkodnia.
IMF: szükség van kiigazításra
A szakértők úgy vélik, hogy 2025–28 között összességében a GDP 2 százalékát kitevő kiigazításra lenne szükség. Ebből:
- 2025-ben 0,5 százalékos intézkedés kellene a hiánycél tartásához,
- 2026–27-ben további 1,3 százaléknyi csomag szükséges ahhoz, hogy a deficit 3 százalék alá csökkenjen.
A Valutaalap szerint a magyar kormányzatnak célzottabbá kellene tenni az állami támogatásokat és a kedvezményes hiteleket, hogy visszaépítse a költségvetési tartalékokat.
Magas banki kitettség, fokozódó kockázatok
Az IMF elemzése kitér arra is, hogy régiós összehasonlításban kifejezetten magas a magyar bankok állampapír-kitettsége. Ez rövid távon ugyan stabil keresletet biztosít a magyar kötvények iránt. Hosszabb távon azonban kockázatos, mert egy globális sokk esetén a bankrendszernek nem lenne mozgástere további papírok vásárlására.
A kitettség ráadásul nőtt az elmúlt időszakban, mivel a kormány a bankadó részleges leírhatóságát állampapír-vásárlásokhoz kötötte.
Fenntarthatóság: mérsékelt, de romló kockázatok
Az IMF összességében úgy látja, hogy a magyar adósság fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok egyelőre mérsékeltek, de az elmúlt másfél évben nőtt a sérülékenység. A bruttó finanszírozási igény 2025-ben a GDP 22 százaléka lehet, majd az évtized második felében 17 százalék körül stabilizálódhat.
A legnagyobb bizonytalanságot az inflációkövető állampapírok jelentik: amennyiben az infláció tartósan alacsonyabbra süllyed, a lakosság tömegesen válthatja vissza ezeket a papírokat, ami tovább növelné a finanszírozási nyomást.
