Az Európai Unió történelmi jelentőségű, jogilag kötelező érvényű éghajlat-politikai megállapodást fogadott el, amely szerint 2040-ig 90%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Bár a döntés ambiciózus, az EU közben elhalasztotta a tervezett kibocsátáskereskedelmi rendszer bővítését. Ez a szakértők szerint kockázatokat hordozhat a dekarbonizáció ütemében. A megállapodás időzítése különösen figyelemre méltó a COP30-at követően, amikor a globális klímapolitikai környezet soha nem látott bizonytalanságot mutat. – írta a CNBC.
Az EU jogilag kötelező érvényű megállapodást kötött a 2040-es célokról
Az Európai Unió országai jogilag kötelező érvényű éghajlat-politikai célkitűzésben állapodtak meg, amely szerint 2040-ig 90%-kal csökkentik a kibocsátást, még akkor is, ha elhalasztja a tervezett kritikus kibocsátáskereskedelmi rendszert. Az Európai Parlament és az EU tagállamai kedd este ideiglenes megállapodásra jutottak a célkitűzésről és az EU éghajlat-politikai törvényének módosításáról. „Ma az EU megmutatja, hogy elkötelezett az éghajlat-politika és a Párizsi Megállapodás mellett. Egy hónappal a COP30 után szavainkat tettek követték, jogilag kötelező érvényű céllal, amely szerint 2040-ig 90%-kal kell csökkenteni a kibocsátást” – nyilatkozta Ursula von der Leyen, az EU elnöke szerdán, a megállapodás bejelentésekor. Hozzátette, hogy a megállapodás „pragmatikus és rugalmas tervet” jelent, amelynek célja, hogy a tiszta átállás versenyképesebbé váljon.
Nettó zéró felé: pozitív jelzés a befektetőknek
„Az a tény, hogy ez az új cél jogilag kötelező érvényű, dicséretre méltó, mivel megerősíti az EU azon törekvését, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást” – nyilatkozta a CNBC-nek Hortense Bioy, a Morningstar Sustainalytics kutatási vezetője. A megállapodás közvetlenül a 30. Részes Felek Konferenciája (COP) után született, amelyen a világ vezetői Brazíliában döntöttek az éghajlati célok megvalósításáról. A COP30 kompromisszumos megállapodással zárult, amely a fejlődő országok klímafinanszírozását erősíti, ugyanakkor nem tartalmaz utalást a fosszilis tüzelőanyagokra. A konferencián egyetlen hivatalos amerikai küldött sem vett részt, miután Trump korábban visszavonta az országot a Párizsi Megállapodásból. „A mai hír hosszú távú bizonyosságot nyújt a befektetőknek, hogy továbbra is nagymértékben fektessenek be a nettó nulla technológiába, így Európa lehetőséget kap arra, hogy globális vezetővé váljon ebben a szektorban” – mondta Louis Fearn, az InMotion Ventures igazgatója.
Innováció, versenyképesség és gazdasági lehetőségek
Fearn szerint a 2040-es cél felgyorsítja az innovációt a kritikus ellátási láncokban: a ritkaföldfémektől a következő generációs energiatárolásig. Bastian Gierull, az Octopus Energy Germany vezérigazgatója hangsúlyozta: „Fontos felismerni, hogy a klímavédelem nem teher, hanem stratégiai befektetés.”
Szerinte a klímavédelmi intézkedések a gazdasági növekedés, a függetlenség, a munkahelyteremtés és az innováció motorjai. Továbbá bizonyítják, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem és Európa versenyképességének megőrzése egyszerre lehetséges.
Egyéves halasztás az ETS2 rendszer bevezetésében
Az új megállapodás egyéves halasztást tartalmaz az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetésére az épületek, a közúti közlekedés és a kisipar esetében. A rendszer 2027 helyett 2028-ban lép majd hatályba. A monitoring- és jelentéstételi követelmények azonban már életben vannak, és ezeket a változás nem érinti. Craig Douglas, a World Fund partnere szerint ez „komoly aggodalomra ad okot”, mert a vállalatok már a korábbi ütemezésre alapozták befektetési döntéseiket.
Szén-dioxid-eltávolítási kreditek – előnyök és kockázatok
A megállapodás lehetővé teszi a szén-dioxid-eltávolítási kreditek használatát is, amelyek egy tonna légkörből kivont CO₂-t jelentenek. Bevonhatók az EU által „magas minőségűnek” ítélt nemzetközi kreditek is, de ezek legfeljebb az erőfeszítések 5%-át tehetik ki. Ez a gyakorlat vitatott, mivel korábban számos projekt nem biztosított valódi kibocsátáscsökkentést. Bioy szerint a kreditek bevonása azt jelzi, hogy fel kell gyorsítani e piac fejlesztését és bővítését. Magnus Drewelies, a Ceezer vezérigazgatója szerint a lépés három üzenetet közvetít:
– a nettó zéró eléréséhez rugalmasság kell,
– az EU szigorúan ellenőrzi a kreditek minőségét,
– és támogatja a globális klímaintézkedéseket nemzetközi piacról vásárolt jogokkal. Ugyanakkor hozzátette: „A valódi hatás még nem látható: sem az EU, sem a Párizsi Megállapodás nem ad világos iránymutatást arra, hogy ezek a beruházások valódi éghajlati hatással járjnak-e.”
Képek Forrásai: Getty Images
