Sötét mód ikon
2026 április 25
Nem csillapodik a csődhullám – Rekordon a vállalati bedőlések száma Németországban

Nem csillapodik a csődhullám – Rekordon a vállalati bedőlések száma Németországban

Több mint húszéves csúcsra emelkedett a vállalati csődök száma Németországban. 2026 első negyedévében 4 573 cég jelentett fizetésképtelenséget. Az IWH szerint a romló trendet főként kisebb vállalatok tömeges bedőlése hajtja, és a második negyedévben sem látszik érdemi javulás.

Németországban 14%-kal nőtt a cégcsődök száma.

Németországban több mint húszéves csúcsra ugrott a vállalati csődök száma az első negyedévben

Több mint húsz éve nem látott szintre emelkedett a vállalati fizetésképtelenségek száma Németországban 2026 első három hónapjában. A hallei Leibniz Gazdaságkutató Intézet, az IWH szerint az első negyedévben 4 573 személy és tőketársaság jelentett csődöt, ami a legmagasabb negyedéves érték 2005 harmadik negyedéve óta, és még a 2009-es pénzügyi válság idején látott szinteket is meghaladja – olvasható  csődhullám rekordja a Die Welt oldalon.

4573 csőd három hónap alatt

Az IWH adatai alapján a mostani első negyedéves szám azért különösen figyelemre méltó, mert nem egyszeri kilengésről, hanem tartósan magas csődszintről árulkodik. Az intézet már a 2025-ös év egészére is azt állapította meg, hogy akkor regisztrálták a legtöbb vállalati csődöt 2005 óta, és a 2026-os évkezdet ezt a kedvezőtlen trendet vitte tovább.

Márciusban különösen nagy volt a megugrás

A negyedéven belül március hozta a legerősebb romlást. Az IWH szerint ebben a hónapban 1716 vállalati csődöt regisztráltak, ami 17 százalékkal haladta meg a februári értéket, éves alapon pedig 18 százalékos növekedést jelentett. A márciusi adat 71 százalékkal volt magasabb a 2016 és 2019 közötti, járvány előtti márciusi átlagnál, ilyen magas havi értékre pedig utoljára 2005 közepén volt példa.

Az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások is erősen érintettek

Ágazati bontásban az építőiparban, a kereskedelemben és az egyéb üzleti szolgáltatások területén is rekordközeli vagy rekordmagas értékeket mértek. Regionálisan Bajorországban, Baden-Württembergben és Észak-Rajna-Vesztfáliában volt a legerősebb a csődhullám, ami arra utal, hogy a probléma nem egyetlen térségre vagy szektorra korlátozódik, hanem szélesebb körben terheli a német vállalati szektort.

Kevesebb munkahely érintett, mint februárban

A foglalkoztatási hatás ugyanakkor mérsékeltebbnek tűnik, mint a csődszámok alapján várható lenne. Márciusban nagyjából 14 ezer munkahely volt érintett az insolvens cégeknél, ami 40 százalékkal kevesebb az előző hónapnál és 15 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az IWH ezt azzal magyarázza, hogy most elsősorban kisebb vállalatok tömeges bedőlése hajtja a csődhullámot, nem pedig néhány nagy foglalkoztató összeomlása.

Az első negyedévben 54 ezer munkahely került veszélybe

Összességében 2026 első negyedévében mintegy 54 ezer munkahelyet érintettek a vállalati fizetésképtelenségek Németországban. A legtöbb érintett állás, körülbelül 16 ezer, a feldolgozóiparhoz kapcsolódott, ami különösen érzékeny fejlemény egy olyan gazdaságban, ahol az ipar és az export továbbra is kulcsszerepet játszik.

Rövid távon sem várható fordulat

Az IWH szerint a tendencia egyelőre nem mutat érdemi javulást. Az intézet korai indikátorai az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedtek. Steffen Müller, az IWH csődkutatási részlegének vezetője szerint ezek „kevés teret adnak az optimizmusra”. Az intézet arra számít, hogy a második negyedévben is tartósan magas csődszintek maradnak. De az sem zárható ki, hogy a márciusi kiugrás megismétlődik.

Mit jelez a rekordközeli csődhullám?

A friss adatok azt mutatják, hogy a német gazdaság vállalati oldalon továbbra is komoly nyomás alatt áll. A csődesetek száma több mint húszéves csúcsra emelkedett, a munkaerőpiaci hatás egyelőre visszafogottabb, mert főként kisebb cégek kerülnek bajba. A magas csődszint arra utal, hogy a német vállalati szektor pénzügyi ellenálló képessége tovább gyengül, és rövid távon nem látszik egyértelmű fordulat.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.