Márciusban tovább romlott a gazdasági hangulat az euróövezetben és az Európai Unióban. A fogyasztók is jóval borúlátóbbá váltak. A friss adatok szerint Magyarországon is gyengült az összesített hangulatindex, bár egyes ágazatokban javulás is látszott.
Újabb figyelmeztető jel Európából, esett a gazdasági hangulatindex. Forrás: Unsplash
Márciusban tovább gyengült az uniós és euróövezeti bizalom
Márciusban tovább romlott a gazdasági hangulat az euróövezetben és az Európai Unióban is, ami arra utal, hogy a vállalatok és a fogyasztók egyaránt óvatosabban látják a következő időszak kilátásait. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának végleges adatai szerint az ESI az euróövezetben 98,2 pontról 96,6 pontra, az EU-ban pedig 98,2 pontról 96,7 pontra csökkent márciusban. A foglalkoztatási várakozások indexe is gyengült, miközben a fogyasztói hangulat még nagyobb esést mutatott – derült ki a Economic Sentiment Indicator adataiból.
A fogyasztók lettek a legborúlátóbbak
A márciusi adatokból az látszik, hogy a hangulatromlás egyik legerősebb eleme a lakossági bizalom gyengülése volt. A fogyasztói hangulatindex az EU-ban mínusz 11,8 pontról mínusz 15,2 pontra zuhant, az euróövezetben pedig mínusz 12,3 pontról mínusz 16,3 pontra esett vissza. Az Európai Bizottság kiemelte, hogy ezzel a fogyasztói bizalom mindkét térségben 2023 októbere óta a legalacsonyabb szintre süllyedt.
A foglalkoztatási várakozások szintén romlottak. Az EEI az EU-ban 98,6 pontról 97,3 pontra, az euróövezetben 97,8 pontról 96,4 pontra csökkent. Ez azért figyelemre méltó, mert a munkaerőpiaci várakozások általában lassabban mozdulnak, így a mostani visszaesés arra utal, hogy a vállalati bizalom is törékenyebbé vált.
A hosszú távú átlagtól is távolabb került az ESI
Az ESI 100 pont körüli szintje tekinthető hosszabb távon semleges zónának, ehhez képest márciusban mind az euróövezet, mind az EU még távolabb került ettől a küszöbtől. A Bizottság értékelése szerint a februári gyengülés után a márciusi visszaesés tovább növelte a távolságot a történelmi átlagtól, vagyis nem egyszeri megingásról, hanem szélesebb körű óvatosságról van szó.
Ez a hangulatromlás azért fontos, mert az ESI nem egyetlen ágazatot mér, hanem az ipar, a szolgáltatások, a fogyasztók, a kereskedelem és az építőipar várakozásait egyesíti. Ha ez az index csökken, az rendszerint azt jelzi, hogy a gazdasági szereplők egyszerre érzékelnek több irányból érkező kockázatot.
Magyarországon is gyengült a gazdasági hangulat
Magyarországon szintén romlott a gazdasági hangulatindex márciusban: az ESI a februári 96,4 pontról 95,5 pontra csökkent. A foglalkoztatási várakozások indexe ugyanakkor 98,8 pontról 99,6 pontra javult, vagyis a hazai összkép vegyesebb lett az uniós átlagnál.
Az ipari mutató mínusz 8,6 pontról mínusz 11,1 pontra romlott, ami arra utal, hogy a termelőszektorban gyengébbek lettek a kilátások. Ezzel szemben a szolgáltatóipari mutató mínusz 16,1 pontról mínusz 12,8 pontra javult, ami némi ellensúlyt adott a teljes hangulatindexnek. A fogyasztói hangulat mínusz 17,8 pontról mínusz 18,5 pontra süllyedt, tehát a lakosság Magyarországon is kissé borúlátóbbá vált.
Nagy elmozdulások látszottak a kereskedelemben és az építőiparban
A hazai részmutatók közül a kiskereskedelemé mutatta az egyik legérdekesebb változást. A hangulati mutató a februári 19,2 pontról mínusz 17 pontra javult márciusban. Az építőiparban viszont romlott a kép, a hangulatindex mínusz 22,5 pontról mínusz 26,5 pontra esett vissza, ami arra utal, hogy ebben az ágazatban továbbra is gyenge a bizalom.
A márciusi adatok összességében azt mutatják, hogy Európában ismét romlott a gazdasági közhangulat, és a fogyasztók különösen érzékenyen reagáltak a bizonytalanabb környezetre. Magyarországon a kép nem teljesen egyirányú, mert miközben egyes ágazatokban javulás látszott, az összesített hangulatindex és a fogyasztói bizalom itt is lefelé mozdult. A tavasz kezdetére nem erősödött, hanem inkább óvatosabbá vált a gazdasági hangulat Európában.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
