Az orosz külkereskedelemben három évtized után ismét terjed a cserekereskedelem: a vállalatok búzát adnak autókért, fémeket gépekért, hogy megkerüljék a szankciók miatt akadozó pénzügyi csatornákat. A barter visszatérése jól mutatja, mennyire átformálták a szankciók Oroszország külgazdasági kapcsolatait.
Az 1990-es évek óta nem látott jelenség tér vissza az orosz külkereskedelembe. A cégek ismét barterben, árucserében bonyolítanak nemzetközi ügyleteket. A cél egyértelmű. Kikerülni a nyugati szankciókat, a SWIFT-rendszerből való kizárást és a másodlagos büntetőintézkedéseket – számolt be az újfajta cserekereskedelemről a Reuters.
Oroszország külkereskedelmi többlete január-júliusban 14 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, 77,2 milliárd dollárra, a Szövetségi Vámhivatal közzétett adatai szerint. Az export ebben az időszakban 11,5 milliárd dollárral 232,6 milliárd dollárra csökkent, míg az import 1,2 milliárd dollárral 155,4 milliárd dollárra nőtt.
Visszatérés a kilencvenes évekhez?
Oroszország gazdasági minisztériuma 2024-ben hivatalos útmutatót adott ki a vállalatoknak a külföldi barterügyletekhez, sőt egy külön bartertőzsde létrehozását is felvetette.
A barter nem új keletű megoldás. A Szovjetunió felbomlása utáni, kaotikus 1990-es években elterjedten alkalmazták, amikor a pénzhiány, a hiperinfláció és a leértékelések miatt cégek és állami szervezetek élelmiszert, energiát vagy alapanyagokat cseréltek árura és szolgáltatásra.
Miért most került elő újra a barter?
Több mint 25 000 szankció sújtja Oroszországot a Krím annektálása (2014) és az ukrajnai háború (2022) óta.
A nyugati bankok leválasztották Oroszországot a SWIFT-rendszerről, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette a nemzetközi fizetések jelentős részét.
Kínai bankok is óvatosabbá váltak a másodlagos szankciók veszélye miatt, így sokszor nem fogadnak el pénzt orosz partnerektől.
Ez a helyzet arra kényszeríti a cégeket, hogy nehezen nyomon követhető árucserés megoldásokat keressenek.
Konkrét példák a csereügyletekre
A Reuters több forrásból is megerősített a barter üzletre példákat az elmúlt időszakból.
Az egyik tranzakcióban kínai autókat cseréltek orosz búzára. A források szerint az üzlet kínai partnerei gabonában kérték orosz társaikat.A kínai partnerek jüanért vásárolták az autókat Kínában. Az orosz partner rubelért vásárolta a gabonát. Ezután a búzát autókra cserélték.
Lenmag építőanyagokért és háztartási gépekért. Az Oroszország külkereskedelmét ismerő szakértők szerint az egyik lenügylet, amelyet az Urál-vidéki orosz vámszolgálat 2024-es nyilatkozata nyilvántartott, becslések szerint 100 000 dollár értékben került forgalomba.
Fémek gépekért és ipari berendezésekért. Más tranzakciókban fémeket szállítottak Kínába gépekért cserébe, kínai szolgáltatásokat cseréltek nyersanyagokra, és egy orosz importőr alumíniumot vásárolt, hogy fizessen egy kínai vállalatnak. Az egyik üzletet péládul Pakisztánnal kötötték.
Alumínium nyersanyag kínai szolgáltatásokért
Sőt, egyes esetekben a barter lehetővé tette, hogy Oroszország nyugati termékekhez jusson hozzá a szankciók ellenére.
Növekvő gazdasági nyomás
Putyin elnök szerint a gazdaság „felülteljesíti” a várakozásokat, ám a jegybank adatai technikai recessziót mutatnak, magas infláció mellett.
2024 első felében a központi bank és a vámhivatal külkereskedelmi statisztikái között 7 milliárd dolláros eltérés volt – ez akár a bartert elterjedésnek az egyik jele is lehet.
Az orosz külkereskedelmi többlet pedig 14 százalékkal csökkent, az export pedig 232,6 milliárd dollárra esett vissza.
Alternatív fizetési módszerek
A barter nem az egyetlen kerülőút. Fizetési ügynökökkel, közvetítőkkel is üzletelnek akik díj ellenében bonyolítják le a pénzmozgásokat. A VTB bank sanghaji fiókja pedig hivatalos pénzügyi csatornaként működik.
Kriptovalutákkal és készpénzzel is lehetséges az üzletkötés. Ez különösen a kisebb vállalkozások körében váltak népszerűvé.
Kína nem támogatja hivatalosan a szankciókat, de a barterben üzletelést igen
Kína hivatalosan nem támogatja a szankciókat, de tart a másodlagos büntetésektől. A kínai vállalatok egy része ezért hajlandó barterben üzletelni.
Az augusztusi kazanyi expón kínai cégvezetők egyértelműen jelezték: az elszámolási problémákra a barter lehet a legkézenfekvőbb megoldás.
Mit jelent mindez az Oroszoknak?
A barter visszatérése azt mutatja, hogy a szankciók valóban átalakították Oroszország külkereskedelmi rendszerét. Bár a hivatalos adatok szerint ezek a tranzakciók még marginálisak, a gyakorlat terjedése újra a 90-es évek „árucsere-gazdaságát” idézi fel.
„A barter növekedése a dollárvesztés, a szankciók nyomása és a partnerek közötti likviditási problémák tünete” – mondta Makszim Szpasszkij, az Orosz-Ázsiai Iparosok és Vállalkozók Uniója, egy iparági szervezet Általános Tanácsának titkára a Reutersnek.
Szpasszkij szerint a barter egyre több kereskedelemi üzletben tovább növekedhet a jelenlegi helyzet miatt.
A különbség azonban most teljesen más. Akkor a pénzhiány miatt volt divatban ez a fajta cserekereskedelem, ma pedig a szankciók és a pénzügyi elszigeteltség hajtják a folyamatot.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
