A japán 10 éves államkötvényhozam 1997 óta nem látott szintre emelkedett hétfőn. Az olajárak robbanása és a közel-keleti feszültségek újabb bizonytalanságot hoztak a piacokra. A befektetők most a japán jegybank április végi kamatdöntésére figyelnek, amely meghatározhatja a következő hetek piaci irányát.
A japán kötvénypiac új csúcson áll. Forrás: Unsplash
Tízéves csúcson a japán államkötvényhozam: 1997 óta nem volt ilyen magas a kamatszint
A tízéves japán államkötvények hozama hétfőn több mint 28 éves csúcsra emelkedett, ami ismét ráirányította a befektetők figyelmét a globális kötvénypiacokra, az energiaárak emelkedésére és a japán jegybank következő lépéseire. Röviddel fél 10 előtt a referenciahozam 2,46 százalékon állt, ami 1,8 bázisponttal haladta meg az előző napi szintet. A nap során azonban ennél magasabb értéket is elért: 2,49 százalékig emelkedett, ami 1997 júliusa óta a legmagasabb szintnek számít – számol tbe a helyzetről a Reuters.
A piaci mozgás jelentőségét az adja, hogy a japán államkötvényhozamok hosszú időn át rendkívül alacsony környezetben mozogtak, így a mostani ugrás nemcsak a hazai pénzpiacok, hanem a nemzetközi befektetői hangulat szempontjából is fontos jelzés. A japán kötvénypiac alakulása kiemelt figyelmet kap, mert a világ egyik legnagyobb gazdaságáról és a globális finanszírozási rendszer egyik kulcsszereplőjéről van szó.
Az olajár-emelkedés is hajtja felfelé a hozamokat
A japán hozamemelkedés hátterében az olajárak megugrása is meghatározó tényező. Az energiaárak azt követően indultak emelkedésnek, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette a Hormuzi-szoros blokádját az Iránnal folytatott hétvégi tárgyalások kudarcát követően. A piaci szereplők szerint az is fokozza a feszültséget, hogy felmerült újabb Irán elleni csapások lehetősége.
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége miatt minden, a térséget érintő katonai vagy geopolitikai kockázat azonnal megjelenik az olajpiacokon. A szoros a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala, ezért bármilyen fennakadás komoly ellátási problémáktól való félelmet kelthet. Az olajárak emelkedése pedig inflációs nyomást idézhet elő, ami közvetve a hosszú lejáratú államkötvények hozamát is felfelé tolja.
Japán különösen érzékeny az energiaárakra, mivel jelentős importra szorul. Emiatt a közel-keleti feszültségek nemcsak az inflációs pályát befolyásolhatják, hanem a gazdasági növekedés kilátásait is ronthatják.
A befektetők a japán jegybank következő kamatdöntésére figyelnek
A piaci szereplők most a japán jegybank, vagyis a Bank of Japan következő kamatdöntő ülésére összpontosítanak, amelyet április 27–28-án tartanak. A BoJ legutóbb márciusban ült össze, és az elemzői várakozásoknak megfelelően változatlanul 0,75 százalékon hagyta az irányadó kamatot. Ez a szint 1995 szeptembere óta a legmagasabb.
A döntéshozók akkor úgy ítélték meg, hogy a japán gazdaság mérsékelten fellendülő pályán van, ugyanakkor már akkor is jelezték, hogy a közel-keleti feszültségek komoly kockázatot jelentenek a kilátásokra. A jegybank üzenete összességében az volt, hogy készen áll a további kamatemelésre és a monetáris ösztönzés további kiigazítására, amennyiben a növekedés és az infláció a prognózisoknak megfelelően alakul.
Ez a kommunikáció korábban a további szigorítás lehetőségét vetítette előre, azóta azonban a geopolitikai helyzet jelentősen romlott. Emiatt a befektetők egyre óvatosabban árazzák a következő kamatlépéseket.
Egyre bizonytalanabb, jöhet-e újabb kamatemelés Japánban
Bár a japán jegybank korábban nyitva hagyta az ajtót a további kamatemelések előtt, az elhúzódó közel-keleti konfliktus jelentősen növeli a bizonytalanságot. Elemzők szerint ilyen helyzetekben a jegybankok tipikus reakciója a kivárás: előbb felmérik a külső sokkok gazdasági következményeit, és csak utána döntenek az újabb monetáris szigorításról.
A mostani helyzet különösen összetett. Egyfelől a magasabb olajárak inflációs nyomást gerjeszthetnek, ami önmagában indokolhatná a szigorúbb monetáris politikát. Másfelől viszont az energiapiaci sokk visszafoghatja a fogyasztást és a vállalati aktivitást, vagyis lassíthatja a gazdasági növekedést. Ez olyan környezetet teremt, amelyben a jegybank számára nehéz egyértelmű irányt kijelölni. Japán évtizedeken át alacsony inflációval és rendkívül laza monetáris politikával működött.
Mit jelez a 10 éves japán kötvényhozam emelkedése?
A tízéves japán államkötvény hozamának emelkedése azt sugallja, hogy a piac magasabb inflációval, nagyobb kockázatokkal és a korábban vártnál szigorúbb vagy legalábbis kevésbé támogató monetáris környezettel számol. A hozammozgás azt mutatja, hogy a befektetők gyorsan átárazzák a geopolitikai fejleményeket.
A 2,49 százalékos szint szimbolikus jelentőségű is, hiszen ilyen magas hozamra 1997 júliusa óta nem volt példa. A japán államkötvénypiac hosszú időn át a stabilitás és az alacsony hozamok egyik mintapéldája volt, ezért minden ilyen kilengés fokozott figyelmet kap a nemzetközi befektetők részéről.
A következő napokban a geopolitika és a BoJ kommunikációja dönthet
A piacok rövid távú irányát most elsősorban két tényező határozhatja meg: a közel-keleti helyzet alakulása és a japán jegybank kommunikációja. Ha az energiapiaci feszültségek tovább nőnek, az újabb hozamemelkedést és fokozódó volatilitást hozhat a kötvénypiacokon. Ha viszont enyhülnek a geopolitikai kockázatok, az stabilizálhatja az árfolyamokat és mérsékelheti a befektetői aggodalmakat.
A Bank of Japan április végi ülése ezért a vártnál is nagyobb jelentőséget kapott. A befektetők a kamatdöntésre figyelnek, amely mutatja, hogy a jegybank továbbra is kitart-e a monetáris normalizáció mellett, vagy a növekvő nemzetközi bizonytalanság miatt inkább kivár.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
