Csütörtöki tenderén az EKB 129,84 milliárd euró értékben nyújtott hitelt az euróövezet bankjainak, miközben a MarketWatch által megkérdezett elemzők 150 milliárd körüli összeget prognosztizáltak – sokan egyébként eltalálták a 130 milliárdot. Az első, szeptemberi aukción elvitt 82,6 milliárd euróval így az EKB összesen 212,44 milliárd euróval tudta ösztönözni a bankokat, ami messze alulmúlja a tervezett 400 milliárdos mértéket.
Ezzel komoly veszélybe került az EKB elképzelése, miszerint általános célként 3 ezermilliárd euróra szeretné duzzasztani a mérlegét a jelenlegi 2 ezermilliárdról. Ha a program továbbra is sikertelen marad, akkor az EKB akár már a közeljövőben beindíthatja a klasszikus értelemben vett mennyiségi lazítást (QE), ami széleskörű államkötvény-vásárlásokat jelentene.
Megelőző pesszimizmus
A csütörtöki csalódás nem érte váratlanul az elemzőket. A CNBC-nek nyilatkozva Markus Schomer, a PineBridge Investments vezető közgazdásza azt mondta, a TLTRO rosszul van megszervezve, és várhatóan bukásra van ítélve.
„A problémát az jelenti, hogy miként ajánljon likviditást az EKB a bankoknak, miközben megtiltja nekik, hogy ezt a likvid tőkét a központi bankban tartsák” – nyilatkozta, utalva arra, hogy a jegybank a lazító lépések mellett negatív betéti kamatot vezetett be. „Úgy vélem, ez semlegesíti a program minden lehetséges pozitív hatását” – tette hozzá Schomer.
Mások szerint a jelenlegi tender egyértelmű előrejelzése annak, ami az EKB részéről várható. A csütörtöki szám meghatározó abban, hogy küszöbön áll-e a QE vagy sem – mondta a MarketWatch-nak Brenda Kelly, az IG vezető piaci stratégája.
Lazítók és ellenállók
Bár Mario Draghi EKB elnök többször jelezte – a jegybank különböző jelentéseivel együtt –, hogy készek további nem konvencionális lépéseket tenni az éppen 2 százalék alatti inflációs cél, és az eurózóna gazdasági élénkítése érdekében, sokan ellenzik ezt a lépést.
Elsősorban német oldalról erős az ellenállás az esetleges kötvényvásárlási program kapcsán, melyet Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a közelmúltban ismét megerősített. Meglátása szerint ugyanis a központi állam hiánya komoly eltérést jelent például az Egyesült Államok helyzetéhez képest, ahol a QE program jól működött. Ráadásul Weidmann mellé állt Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is, aki szerint “az expanzív monetáris és költségvetési politika nem a megoldás, hanem a gazdasági bajok oka”.
Komoly harc várható tehát az eurózóna monetáris döntéshozói között, mivel Draghi a legutóbbi EKB kamatdöntő ülés után hangsúlyozta, az EKB kész bevetni a kötvényvásárlás eszközét, és ebben Németország és más kormányok ellenállása sem fogja meggátolni.
Lesújtó vélemény
Az is erősítheti az EKB fokozott élénkítéséről szóló spekulációkat, hogy az Eurorendszer legfrissebb előrejelzése szerint az eurózóna gazdasága továbbra is rendkívül gyenge állapotban van.
A decemberi prognózis alapján a reál GDP idén 0,8, jövőre 1,0, 2016-ban pedig mindössze 1,5 százalékkal bővülhet, ami jelentősen alulmúlja a szeptemberi várakozásokat. Az előrejelzések csökkentését elsősorban az eurózóna gyenge teljesítménye, másrészt a magas geopolitikai kockázatok, valamint a strukturális reformok elégtelensége indokolta – derül ki az EKB decemberi havi jelentéséből.
Az inflációs várakozásokat szintén jelentősen lefelé módosították. Jelenleg 2014-re 0,5, 2015-re 0,7, 2016-ra pedig 1,3 százalékos HCIP inflációt várnak, vagyis nagyon messze van még az EKB által kitűzött éppen 2 százalék alatti cél. Ebben az esetben az olaj árának jelentős zuhanása okozza a legnagyobb kockázatot, ráadásul a jelentés hangsúlyozza, hogy ez a jövőben még fokozódhat is.
