Az NGM csütörtökön bocsátotta társadalmi egyeztetésre a jogszabály tervezetét, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig szintén aznap közölte: több jogszabály-módosítást indítványoz a pénzügyi ellenőrzés szigorítása és a befektetők védelmének erősítése érdekében.
Orbán Gábor pénteken emlékeztetett arra, hogy a nemzetgazdasági tárcánál év eleje óta dolgoznak a jogszabályon, ami időszerűnek bizonyult.
A tervezett változtatások között említette, hogy öt helyett három évente legyenek ellenőrzések, emellett a Befektető-védelmi Alap önrész szabályozásán is szeretnének módosítani, növelni szeretnék a védett összeghatárt, és pontosítanák a jó üzleti hírnév fogalmát.
Személyes vagyonnal
Az államtitkár szólt arról is, hogy a vezetőknek személyes vagyonukkal kellene felelniük, és fel kellene emelni a maximális bírság összegét. Orbán Gábor kifejtette: az MNB jelenleg nem vizsgálja a könyvvizsgáló cégeket, a közfelügyelet az NGM-ben van, és tavaly a könyvvizsgálók csaknem fele el is bukott a vizsgálatokon, így ezen a területen is javasoltak változtatásokat.
Elmondta, hogy az MNB helyszíni ellenőr alkalmazását is javasolja, ezt össze kell hangolni a többi jogszabállyal, ezért van az egyeztetési folyamat.
A túlzás veszélyei
Orbán Gábor szerint arra is figyelni kell, nehogy annyira megszigorítsák a rendszert, hogy a külföldi befektetési szolgáltatók nyerjenek teret a magyarországi piacon, „mert akkor végképp elveszítjük annak lehetőségét, hogy szabályozzuk azokat a szolgáltatókat, amelyek a magyar emberek pénzével ügyködnek” – fogalmazott.
Jelezte: azt is el kell kerülni, hogy a befektetési vállalkozások párhuzamos informatikai rendszereket működtessenek.
Világossá kell válnia, ki a tisztességes, és ki az, aki nem jogkövető magatartást folytat a piacon – emelte ki Orbán Gábor. Hozzáfűzte: a mostani „tisztulás” lehetővé teszi, hogy egy átfogó ellenőrzés keretében elkülönítsék azokat a cégeket, amelyek nem működnek tisztességesen. „A végén egy kóser pecsétet kapnak a cégek”, a szabályozást pedig azért kell szigorítani, hogy a vállalkozások ezután se „térhessenek rossz útra” – fogalmazott Orbán Gábor.
Az előzmények
A jegybank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a céghez. A jegybank a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és szintén felügyeleti biztosokat rendelt ki. A Buda-Cash a gyanú szerint körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg saját ügyfeleit, továbbá 60-65 milliárd forinttal nem tud a csoport bankjai felé elszámolni. Az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB büntető feljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.
Hatvanmilliárdos csalás és más bűncselekmények gyanújával vették őrizetbe Tölgyesi Pétert, a Buda-Cash Brókerház felfüggesztett vezérigazgatóját, résztulajdonosát – mondta Bánáti János ügyvéd, az üzletember védője. Szerdán előzetes letartóztatásba helyezett három embert az ügyben a Fővárosi Törvényszék.
A Buda-Cash után a Hungária Értékpapírnál is hiányosságokat fedeztek fel a felügyelet munkatársai, ügyükben vasárnap már előzetes letartóztatást rendelt el a bíróság.
Dőlt a Quaestor is
Hétfőn Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.
A cég indoklása szerint “a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (…) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit”.
Az MNB kedden felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit.
Szerdán a rendőrség házkutatást tartott, majd a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított csalás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
