Sötét mód ikon
2026 június 08
Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás –  Előre kell állítani az órákat

Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás – Előre kell állítani az órákat

Vasárnap ismét át kell állítani az órákat. Március 30-án hajnali 2:00-kor 3:00-ra ugrik az idő, kezdetét veszi a nyári időszámítás. Bár az Európai Parlament már évekkel ezelőtt eltörölte volna a félévenkénti váltást, a gyakorlat tovább él – a végső döntés egyelőre várat magára.

Ismét itt az óraátállítás. Vasárnap hajnalban 2:00-kor 3:00-ra kell előreállítani az órákat. Bár az Európai Parlament évekkel ezelőtt döntött a gyakorlat eltörléséről, még mindig nem történt meg a végleges döntés. Közben a magyar kormány jelezte, ha eljön az idő, a nyári időszámítást támogatja. Mi várható most? És miért halogatják évek óta a változtatást?

Mikor kell átállítani az órákat?

2025-ben a nyári időszámítás március 30-án, vasárnap hajnalban kezdődik – vagyis vasárnap hajnali 2:00 órakor 3:00-ra kell előreállítani az órákat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk. A nyári időszámítás egészen október 26-ig, a téli időszámítás kezdetéig marad velünk.

A jelenlegi rendszer szerint:

  • A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.
  • A téli időszámítás október utolsó vasárnapján kezdődik, és március utolsó vasárnapjáig tart.

Miért volt egyáltalán óraátállítás?

Az óraátállítás ötlete eredetileg energiatakarékossági célokat szolgált: a napfényes órákhoz igazították a mindennapi tevékenységeket. Az első világháború alatt az energiatakarékosság reményében vezették be több országban, azóta viszont már számos érv és ellenérv született mellette és ellene is.

Az előnyök között a hosszabb esti világosságot és az üzletek forgalmának növekedését említik, míg a hátrányok között ott van az emberi bioritmus felborulása, az alvászavarok, és a megnövekedett baleseti kockázat is.

Az EU már döntött – de a végrehajtás elmaradt

Az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről. A tervek szerint a tagállamok 2021-ben állhattak volna át végleg a téli vagy a nyári időszámításra. Azóta azonban nem történt megállapodás, a tagországok azóta sem tudtak megegyezni abban, melyik időszámítást válasszák.

A magyar kormány – több alkalommal is – jelezte, hogy a nyári időszámítást támogatná, de végső döntést csak uniós szinten lehet hozni. A legfrissebb nyilatkozatok alapján Lengyelország soros EU-elnöksége alatt újra napirendre kerülhet a téma, így akár még ebben az évben történhet előrelépés.

Miért lehet problémás a végleges időzóna kiválasztása?

Bár sokan ujjongtak az óraátállítás eltörlésének hírére, a helyzet nem ennyire egyszerű. Európa földrajzilag túl széles egyetlen időzónához, így ha nem lesz óraátállítás, akkor olyan problémák jelentkezhetnek, mint:

  • Túl korai napfelkelte vagy túl késői napnyugta
  • A bioritmushoz rosszul illeszkedő világos időszakok

Ezért merült fel az is, hogy a kontinens akár két időzónára is szakadhat.

Magyarországon mit választanánk?

A magyar lakosság többsége elutasítja az óraátállítást, és inkább a nyári időszámítás mellett állna. A kormány ezzel egyetért, és nyitott arra, hogy az uniós döntés részeként a nyári időszámítást válassza.

Alváskutatók: jobb lenne eltörölni

A Magyar Alvás Szövetség is régóta sürgeti az óraátállítás eltörlését, mivel az alvás-ébrenlét ritmusát zavarja. Az alvászavarok, a koncentrációcsökkenés és a baleseti kockázat is nőhet a váltás körüli napokban.

Az óraátállítás hatása a közlekedésre

A BKK és a MÁV is tájékoztatott a változásokról. A legtöbb járat közlekedése nem változik, de egyes vonalakon és éjszakai járatoknál indulási időpont-módosításra kell számítani. A részletes listák a BKK és MÁV weboldalán elérhetők.

Címlapkép: Pixabay

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.