Soha nem látott mértékben nőtt a vállalkozások beruházási kedve a Széchenyi Kártya Programban. Az év első hét hónapjában több mint 10 ezer hitelkérelmet adtak be, összesen 310 milliárd forint értékben. A 3 százalékra csökkentett kamat még a nyári uborkaszezonban is mozgásban tartotta a gazdaságot
Minden eddiginél nagyobb lendületet kapott a hazai kkv-k beruházási aktivitása 2025 első hét hónapjában 10 081 beruházási hitelkérelem érkezett a Széchenyi Kártya Program keretében. Ez összesen 310,7 milliárd forint értéket jelent. Az alacsonyabb, 3 százalékos kamatszint látványosan– közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Lendületben a vállalkozások – erősödik a versenyképesség
A beruházási hitelek darabszáma 34 százalékkal, értéke pedig 18 százalékkal nőtt 2024 azonos időszakához képest . A program hatása már nemcsak számokban, hanem vállalkozói aktivitásban is érezhető.
A legfontosabb tényező, hogy a Demján Sándor Program A program 2024. novemberi elindítása óta a kamatszint két lépésben 5 százalékról 3 százalékra csökkent.
Júliusban berobbant az igénylések száma
A nyári időszakban hagyományosan visszaeső aktivitás idén elmaradt.
-
Júliusban a beruházási hitelkérelmek száma és értéke is csaknem megháromszorozódott 2024 júliusához képest
-
A legnépszerűbb termék az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ volt:
-
5,1 milliárd forintnyi hiteligénylés
-
Ez dupla annyi, mint egy hónappal korábban
-
Az ügyletek száma is 26 százalékkal nőtt
-
A Széchenyi Mikrohitel MAX+ és a Széchenyi Lízing MAX+ esetében is 3 százalékos növekedés volt júniushoz képest.
Milyen célokra vesznek fel hitelt a vállalkozások?
A beruházási típusú hitelek többségét az alábbi célokra igénylik:
-
Eszközpark bővítése, modernizálása
-
Technológiai fejlesztés
-
Kapacitásnövelés
Ágazati megoszlás:
-
19 százalék: kereskedelem, gépjárműjavítás
-
17 százalék: mezőgazdaság
-
16 százalék: építőipar
-
12 százalék: szállítás, raktározás
Emellett jelentős a feldolgozóipar és szolgáltató szektor részaránya is
Likviditási hitelek terén is kilőttek a számok
Nemcsak beruházások, hanem működési hitelek terén is érezhető a fellendülés. 2025 júliusában a likviditási hitelkérelmek száma 69 százalékkal, az igényelt összeg pedig 95 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
„Magyarország forrásainak nem Ukrajnában, hanem a magyar családoknál és vállalkozásoknál van a helye.”– olvasható a minisztérium közleményében.
A kamattámogatott konstrukciók célja, hogy segítsék a kkv-k méretugrását, javítsák a termelékenységet és támogassák a versenyképességet hazai és nemzetközi szinten is.
Mit jelent ez hosszú távon?
A Széchenyi Kártya Program nemcsak rövid távú likviditási segítséget nyújt, hanem beruházási és fejlesztési eszközzé vált, amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Továbbá segíti a vállalkozásokat a technológiai fejlődésben és csökkenti a kamatterheket és elősegíti az önerő nélküli fejlesztést is
Címlapkép forrása: Széchenyi Kártya
