Sötét mód ikon
2026 április 25
Megmozdult a mutató -1,8 százalékra kúszott vissza az infláció márciusban

Megmozdult a mutató -1,8 százalékra kúszott vissza az infláció márciusban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggeli jelentése szerint a tavasz első hónapjában megtört a hónapok óta tartó trend: a februári 1,4 százalékos mélypont után márciusban éves szinten 1,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon.

Bár a drágulás üteme továbbra is jócskán a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célsávja alatt marad, a friss adatok arra utalnak, hogy az árak „befagyásának” korszaka véget érhetett.

Mi hajtja a fogyasztói árakat?

A februárhoz viszonyított havi áremelkedés 0,4 százalék volt, ami elsősorban a járműüzemanyagok drágulásának köszönhető. A tankolás egyetlen hónap alatt 4,6 százalékkal került többe, ami azonnal megmutatkozott a főszámban is.

A kereskedelem adatai is érkeznek. Forrás: Unsplash (illusztráció)

Míg a benzinkutakon mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, az élelmiszerpultoknál felemás a helyzet:

  • Az élelmiszerek ára havi szinten minimálisan, 0,1 százalékkal csökkent.
  • A tej ára látványosan, több mint 13 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
  • A szolgáltatások viszont továbbra is makacsul drágulnak: éves szinten 4,1 százalékos emelkedést mértek, ezen belül a színházjegyek (+18,8%) és a külföldi üdülések (+17,8%) ára lőtt ki leginkább.

Így változtak az árak tavaly óta (2026. március)

FőcsoportVáltozás az előző évhez képest
Szeszes italok, dohányáruk+5,5%
Háztartási energia+4,3%
Szolgáltatások+4,1%
Tartós fogyasztási cikkek+2,7%
Összesített infláció (CPI)+1,8%
Élelmiszerek-0,1% (havi)

Infláció – Vége a „kegyelmi állapotnak”?

Az elemzők már számítottak a korrekcióra. A februári 1,4 százalékos adat valószínűleg a ciklus alja volt, amit a kedvező bázishatások és a kormányzati intézkedések hajtottak le. Most azonban a globális energiaárak bizonytalansága és a szolgáltatószektor árkorrekciója újra felfelé nyomja a görbét.

„Az 1,8 százalékos adat még mindig rendkívül kedvező, de a jegybanknak résen kell lennie” – vélik piaci szakértők. „A maginfláció (2,1%) még mindig magasabb a teljes mutatónál, ami azt jelzi, hogy az alapvető inflációs nyomás nem tűnt el teljesen a gazdaságból.”

Mire számítsunk?

A kérdés most az, hogy a forint árfolyama és az üzemanyagárak hogyan alakulnak a következő hónapokban. Ha a mostani tendencia folytatódik, az infláció az év közepére visszatérhet a 2–3 százalékos tartományba, ami stabilabb, de érezhetőbb drágulást hozhat a mindennapokban. Egyelőre azonban élvezhetjük a „kanyarban előzést”: Magyarország inflációja jelenleg az Európai Unió középmezőnyének elején tanyázik.

V. András Ferenc

V. András Ferenc, újságíró, főszerkesztő. A Berlini Humboldt Egyetemen szerzett diplomát esztétika, klaszikus és modern filozófia szakon. Fontosabb korábbi munkahelyei: Pest megyei Hírlap, Magyar Távirati Iroda, Esti Hírlap. Szépirodalmi kötetei is megjelentek.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.