A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közzétette a tavalyi évre vonatkozó kormányzati szektor egyenlegének előzetes számait.
A 2025-ös év a gazdasági konszolidáció jegyében telt, de a számok azt mutatják, hogy az államháztartási egyensúlyhoz vezető út még tartogat kihívásokat.
A bűvös 4,7 százalék
A friss adatok szerint a kormányzati szektor hiánya 2025-ben 4059 milliárd forint volt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 4,7%-át tette ki. Bár ez még elmarad a bűvös 3%-os maastrichti kritériumtól, a folyamatok iránya a pénzügyi tárca szerint bizakodásra adhat okot.
A hiány alakulása mögött éles különbségek látszanak az alszektorok között:
- Központi kormányzat: 4174 milliárd forintos mínusszal zárt.
- Helyi önkormányzatok: 49 milliárd forintos többletet mutattak fel.
- Társadalombiztosítási alapok: 66 milliárd forintos szufficittel segítették a mérleget.
Bevételek – Az áfa és a járulékok húzták a szekeret
Az államháztartás bevételei látványosan, 7,9%-kal emelkedtek 2024-hez képest, elérve a 37 082 milliárd forintot.
A növekedés motorja egyértelműen a fogyasztás és a bérek emelkedése volt:
- A termelési adók (főként az ÁFA) 11,0%-kal nőttek.
- A társadalombiztosítási hozzájárulások 9,2%-kal haladták meg az előző évit.
- A jövedelemadók szerényebb, 6,1%-os bővülést mutattak.
Kiadások – Drágább munkaerő, olcsóbb államadósság
A kiadási oldal összesen 41 141 milliárd forintot emésztett fel (+6,7%). Érdekes kettősség figyelhető meg: miközben az államnak mélyebben a zsebébe kellett nyúlnia a saját alkalmazottaiért, a korábbi évek magas kamatkörnyezetének enyhülése végre fellélegzést hozott az adósságkezelésben.
- Munkavállalói jövedelmek: 10,6%-os növekedés (a közszféra bérnyomása miatt).
- Pénzbeli társadalmi juttatások: 7,6%-os emelkedés.
- Kamatkiadások: Ez a nap híre – 16,6%-kal csökkentek a kamatfizetések, ami jelentős fiskális mozgásteret szabadított fel.
Adóssághegyek és kilátások
Az államadósság mértéke 2025 végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 64 912 milliárd forintra rúgott. Ez a GDP 74,6%-át jelenti. Bár az összeg nominálisan hatalmasnak tűnik, a GDP-arányos mutató szinten tartása vagy lassú csökkenése a befektetők számára a stabilitás jele lehet.
A 2025-ös adatok azt sugallják, hogy a magyar költségvetés túl van a nehezén, de a „diéta” még nem ért véget. A 4,7%-os hiány azt jelenti, hogy 2026-ban további fegyelemre lesz szükség, ha az ország tartani akarja a nemzetközi partnerek felé vállalt pályát. Úgy tűnik, a kormányzati szektor idén is a „kevesebb több” elvét próbálja majd alkalmazni – legalábbis a kiadási oldalon.
A kormányzati szektor főbb mutatói (2025)
| Megnevezés | Érték (Milliárd Ft) | Változás / Arány |
| Összes bevétel | 37 082 | +7,9% (2024-hez képest) |
| Összes kiadás | 41 141 | +6,7% (2024-hez képest) |
| Sektorszintű egyenleg (szufficit/deficit) | -4 059 | -4,7% (GDP-arányosan) |
| Államadósság | 64 912 | 74,6% (GDP-arányosan) |
