Két hete betörtek a kecskeméti katonai repülőtérre, ahol a már kivont MiG–29-es vadászgépekből vittek el értékes lokátoralkatrészeket. A rendőrség nyomoz, a Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálatot rendelt el. Biztonsági problémák felmerültek, mivel civil szolgálat felügyelte a katonai bázist.

Komoly biztonsági botrány rázta meg a magyar honvédséget. Két héttel ezelőtt ismeretlenek hatoltak be a kecskeméti katonai repülőtér területére. A támaszpontra a drótkerítés átvágásával jutottak be majd a hadi forgalomból kivont MiG–29-es vadászgépek orrkúpja alatti lokátor alkatrészeit szerelték ki és vitték el. Az ügyben rendőrségi nyomozás és minisztériumi vizsgálat indult – számolt be a hírről a Portfolió is a Blikkre hivatkozva.
A hidegháborús relikviák célponttá váltak
A kecskeméti repülőtéren azok a MiG–29-esek állnak, amelyeket Magyarország 1993-ban kapott Oroszországtól az államadósság fejében. A típus 2010-ben vonult nyugdíjba, addigra már csak néhány gép maradt hadra fogható. Helyüket a Gripenek vették át.
Azóta a gépek úgynevezett „konzervált” állapotban, őrzött területen pihentek. Bár már nem repülnek, a MiG–29-esek a hidegháború ikonikus harci repülői közé tartoznak, amelyek még ma is szolgálatban állnak több országban, például Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában és Kubában.
A lokátorok voltak a tettesek célpontjában
A Blikk információi szerint a tettesek átvágták a kerítést, bejutottak a reptér belső részére, majd megrongálták a gépek orrkúpját, hogy hozzáférjenek a lokátortérhez. Innen több értékes alkatrészt szereltek ki. Ezek a részegységek a gépek fedélzeti radarrendszeréhez tartoztak, amely a repülőgépek egyik legfontosabb katonai eszköze volt.
Rendőrségi és minisztériumi vizsgálat indult
A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozást indított az ügyben. A Honvédelmi Minisztérium a sajtó kérdésére közölte: a tárca a nyomozás érdekeire tekintettel nem adhat részletes információt, ugyanakkor Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter belső vizsgálatot is elrendelt.
Biztonsági kérdések és politikai visszhang
Az ügy politikai vitát is gerjesztett: Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa szerint a katonai repülőtér őrzését korábban civil biztonsági cégnek szervezték ki, és jelenleg is civilek látják el a védelmet. A minisztérium ezzel kapcsolatban nem közölt részleteket, mondván, hogy az őrzés-védelemre vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
A NATO a megkeresésekre annyit reagált, az ügy teljes mértékben a magyar hatóságok hatáskörébe tartozik, így nem kívánnak nyilatkozni.
MiG–29-eseket már megpróbálták eladni hat évvel ezelőtt
A MiG–29-esek néhány éve is a figyelem középpontjába kerültek. 2019-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megpróbálta egyben értékesíteni a megmaradt 19 gépet, 20 hajtóművet és közel 300 tartozékot, 2,8 milliárd forintos kikiáltási áron. A licitre azonban nem érkezett ajánlat, részben a NATO-tagállamokat érintő szigorú értékesítési korlátozások, részben az orosz gyártó jóváhagyásának hiánya miatt.
Súlyos hiányossági problémák merülnek fel az esettel kapcsolatosan
Az eset nyomán sokan a honvédség biztonsági protokolljainak gyengeségére, illetve a stratégiai értékű katonai eszközök tárolásának és őrzésének hiányosságaira hívják fel a figyelmet. A vizsgálatok jelenleg is zajlanak, de a történtek mindenképpen kellemetlen helyzetet teremtenek Magyarország számára, különösen NATO-szövetségesi környezetben.
Címlapkép forrása: Pixabay (illusztráció)