Norvégia 2 ezer milliárd dollár értékű szuverén alapja súlyos etikai kockázatokra hivatkozva eladja részesedését a Caterpillar amerikai gépgyártóban és öt izraeli bankban. A döntés közvetlenül a gázai és ciszjordániai helyzet romlásához, valamint belpolitikai nyomáshoz köthető – írja a CNBC.
A világ legnagyobb szuverén alapját kezelő Norges Bank Investment Management (NBIM) hétfőn közölte: „elfogadhatatlan kockázatot” látnak abban, hogy a Caterpillar és több izraeli bank hozzájárul az emberi jogok megsértéséhez a háborús konfliktusok során.
A New York-i tőzsdén jegyzett Caterpillar buldózereit az izraeli hatóságok „széles körben a palesztin tulajdonok jogellenes lerombolására” használták. Az alap 2024 végén mintegy 2,4 milliárd dollár értékű, 1,2%-os részesedéssel rendelkezett a vállalatban.
A norvég alap emellett eladja részesedéseit a Bank Hapoalim, Bank Leumi, Mizrahi Tefahot, valamint a First International Bank of Israel és anyavállalata, a FIBI Holdings részvényeiből. Ezek a pénzintézetek pénzügyi szolgáltatásokat nyújtottak az izraeli telepek építéséhez Ciszjordániában, amelyeket a nemzetközi jog is jogsértőnek tekint.
Politikai nyomás alatt
Az NBIM döntése nem előzmények nélküli: a norvég közvélemény és a politika egyaránt fokozódó nyomást gyakorolt az alapra, hogy szabaduljon meg az izraeli konfliktushoz köthető befektetéseitől. Nicolai Tangen, az NBIM vezérigazgatója korábban egy interjúban „válságnak” nevezte a helyzetet, és elismerte, hogy hibázott, amikor nem jelzett időben problémát az alap izraeli fegyveripari részesedéseivel kapcsolatban.
A pénzügyminisztérium is felkérte az alapot portfóliója felülvizsgálatára. Az NBIM ennek megfelelően elkezdte csökkenteni izraeli kitettségét: az év első felében még 56 izraeli vállalat szerepelt a referenciaindexében, augusztus közepére ez 38-ra apadt.
Visszhang és következmények
Trond Grande, az NBIM helyettes vezérigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem „súlycsökkentésről” van szó, hanem a portfólió egyszerűsítéséről és az etikai irányelvek betartásáról. Az alap továbbra is befektet izraeli cégekbe a benchmark indexén keresztül.
Ana Nacvalovaite, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint a kizárások egyértelműen megmutatják: a gazdasági érdekek és az emberi jogok összeütközése elkerülhetetlen. A történelmi tapasztalatok alapján az etikai szűrők eddig nem rontották, sőt bizonyos esetekben javították is a hosszú távú hozamokat.
A döntés üzenete világos: a norvég alap etikai mandátuma egyetemes, akár amerikai iparvállalatokról, akár izraeli bankokról van szó.
