A Dacia újabb nagy leépítést indít Romániában. Közel kilencszáz dolgozótól akarnak megválni miközben a Renault egyre inkább Marokkóba helyezi át gyártását az alacsonyabb költségek miatt. Az évek óta tartó létszámcsökkenés komoly feszültséget kelt a szakszervezetek és a vállalat között.
A romániai autóipar egyik legfontosabb szereplője, a Dacia újabb jelentős leépítési hullámot indít. Mintegy kilencszáz dolgozó távozhat a vállalat önkéntes kilépési programja keretében. A döntés hátterében a Renault stratégiaváltása áll, amely egyre inkább Marokkóba helyezi át gyártókapacitásait, ahol a bérek jóval alacsonyabbak a romániai szintnél – számolt be a létszám csökkentésről a Profit.ro oldal.
A létszámcsökkenés Romániában már egy ideje tart
A mostani leépítés nem érte váratlanul az autóvállalatot. A Dacia romániai üzemében az elmúlt években drasztikusan csökkent a foglalkoztatottak száma. Hat évvel ezelőtt 2019-ben még 14 800 alkalmazott dolgozott a gyárban. Tavalyi évre viszont ez a szám már csak körülbelül 11 ezerre csökkent. A mostani időszakban tervezett létszám leépítés kilencszáz fős köre tovább mélyíti a negatív trendet. A vállalat a távozók számára külön juttatásokkal járó önkéntes távozási programot indított, amelyet kifejezetten a költségek csökkentésére terveztek.
A helyzet időzítése különösen érzékeny, mivel a szakszervezetek épp béremelésért küzdenek. Tavaly nettó ezer lejes növelést követeltek, amely végül bruttó 700 lejnél állt meg, ami körülbelül 53 ezer forintnak megfelelő összeg és jóval a várakozások alatt alakult.
A Daciánál dolgozók fizetése Romániában az átlaghoz képest magas
Bár a leépítések egyre súlyosabbak, a vállalatnál dolgozók bérezése továbbra is az ország átlagához képest kedvező. A romániai nettó minimálbér 4 200 lej, átszámítva körülbelül 316 ezer Ft. A Daciánál dolgozó gyári munkások átlagbére pedig 8 000 lej körül van,ami 602 ezer forintot jelent havonta.
A Dacia-modellek árversenyképességének egyik fő oka mindig is az volt, hogy az autógyártás kelet-európai szinten is relatíve alacsony bérköltséggel működött. Ez az előny azonban kezd eltűnni, mivel más országok még olcsóbb munkaerőt kínálnak, főként az észak-afrikai ország Marokkó.
A Renault stratégiájában az afrikai terjeszkedés a fő irány
A költségcsökkentés és a hatékonyság növelése érdekében a Renault fokozatosan Marokkóba csoportosítja át gyártási kapacitásait. A Tangerben és Casablancában működő üzemek már ma is a vállalat globális termelésének meghatározó bázisai. Az éves gyártás mintegy 500 ezer autó. A bérköltségek a romániai szintnél is jóval alacsonyabbak. Infrastruktúra pedig az elmúlt években nagyszabású állami és vállalati beruházások modernizálták.
A Renault hosszú távú elköteleződését jelzi, hogy François Provost, a cég vezérigazgatója Rabatban új megállapodást írt alá és 2030-ig 7 500 új munkahely jön létre Marokkóban. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a francia autógyártó Afrikában kívánja bővíteni kapacitásait, nem pedig Európában. Mindez hosszú távon jelentős versenyhátrányt jelenthet a romániai Dacia-gyár számára.
Mit jelent ez a döntés Romániának?
A tendencia alapján világos, hogy a Dacia romániai üzeme folyamatosan veszít munkahelyeket és stagnáló vagy lassan fejlődő bérszínvonal mellett próbál versenyezni. De a francia anyavállalat egy olcsóbb és gyorsabban fejlődő gyártóbázisra teszi a tétet.
A román autóipar egyik alappillérének gyengülése gazdasági és társadalmi hatásokkal is járhat, különösen a Dacia-gyár környékén élő több ezer család számára. A mostani 900 fős leépítés csak újabb jel arra, hogy a Renault stratégiai iránya egyre inkább kifelé mutat Európából. Viszont, az európai gyártás leépítése milyen egyébb hátránnyal járhat az autóvállalatnak azzal még nem számolt a francia központ. Az EU-n belüli gyártással járó kedvezmények és egyéb adózási előnyök és munkavállalók védelme erős a kontinensen. Azzal, hogy egy EU-n kívüli országba kerül a gyártás, az jelenthet költséghatékonyságot ugyan, de a garanciális és minőségi problémákkal nem számolt a vállalat.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Shutterstock
