Kínában novemberben 21 havi csúcsra, 0,7 százalékra gyorsult az infláció. Az élelmiszerárak 0,2 százalékkal emelkedtek, ami 10 hónapja az első növekedés, míg a ruházati cikkek ára is 1,9 százalékkal nőtt. A havi bázison azonban 0,1 százalékos csökkenést regisztráltak, ami az első ilyen eset június óta. A kínai kormány pedig új adócsökkentést tervez.
A kínai Kína visszatért a növekedés útjára, emelkednek az árak, élénkül a kereslet. Forrás: Unsplash
Kínai inflációja rekordot döntött novemberben
Kína fogyasztói inflációja öthavi mélypontra süllyedt novemberben, mivel a friss élelmiszerek árai csökkentek. A kormány tanácsadói körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedési célt tűztek ki erősebb fiskális ösztönző lépéseket javasolnak az amerikai vámemelések enyhítésére, ami az ország exportjára vonatkozik – olvasható a gazdaságról szóló adatok a Reuters oldalán.
A világ második legnagyobb gazdasága várható újabb vámokra készül egy második Donald Trump-féle Fehér Ház részéről, és továbbra is nehézségekkel küzd, ami arra utal, hogy újabb gazdaságpolitikai ösztönzőre lesz szükség a növekedés biztosításához. Peking pedig novemberben 10 billió jüanos (1,37 milliárd dollár) adósságcsomagot jelentett be.
A Fitch Rating viszont hétfőn 4,3 százalékra csökkentette a kínai gazdasági előrejelzését a 2025-ös évre. A következő, 2026-os évre pedig 4,3 százalék helyett 4 százalékos előrejelzést adott a kínai árukra kivetett magasabb amerikai vámok kockázata miatt.
Az éves inflációs adatok
A novemberi inflációs adatok azt mutatják, hogy a fogyasztói árak éves szinten 0,7 százalékkal emelkedtek, miután októberben mindössze 0,2 százalékos növekedést regisztráltak. Érdekes megjegyezni, hogy az infláció augusztusban 0,4 százalékkal, míg szeptemberben 0,3 százalékkal csökkent. Az eredmények világosan jelzik, hogy a kínai gazdaság a stabilizálódás irányába halad, ami a helyi és globális gazdasági szempontból fontos.
Az élelmiszerárak alakulása
A novemberi inflációs adatok növekedésében kiemelt szerepe volt az élelmiszerárak 0,2 százalékos emelkedésének, ami 10 hónapja először következett be, az októberi 2,9 százalékos csökkenéssel később. Az élelmiszerárak emelkedése széles spektrumot fel, ami a fogyasztói költések és a gazdasági szempontból fontos.
Az élelmiszerárakon kívüli infláció 0,9 százalékra gyorsult az októberi 0,8 százalékról, ami szintén az általános árszínvonal emelkedéséhez. A ruházati cikkek ára 1,9 százalékkal nőtt, míg az előző hónapban ez az érték 1,7 százalék volt.
Hogy alakult a maginfláció?
Érdekes, hogy az élelmiszer- és energiaárak nélkül maginflációja novemberben 0,3 százalék volt, míg októberben 0,2 százalék. Havi bázison azonban 0,1 százalékos csökkenést jegyeztek fel, ami június óta az első ilyen eset Kínában. Ez jelentős eredménynek számít, figyelembe véve, hogy az elemzők novemberre is 0,2 százalékos havi szintű inflációt vártak.
A havi infláció arra utalhat, hogy a kínai gazdaság a közeljövőben stabilizálódik, és a költségek csökkenésével kedvezőbb lehet a fogyasztók számára.
Kína inflációs adatai világosan mutatják a gazdaság dinamikáját és a fogyasztói árak alakulását. Az energia- és élelmiszerárak volatilitása, valamint a kínai állam intézkedéseinek hatása kulcsszerepet játszik az ország gazdasági fejlődésében.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
