Megkezdődött a visszaszámlálás az USA számára: több mint fél évszázad után ismét űrhajósok indulnak a Hold felé.
A NASA gigantikus SLS rakétáját a hétvégén átszállították a floridai kilövőállásra, ezzel kezdetét vette az Artemis II misszió utolsó felkészülési szakasza.
12 órás út a starthelyig
A 98 méter magas űrindító rendszer (SLS) méltóságteljes lassúsággal, függőleges állapotban tette meg a Járműösszeszerelő Épület és a Kennedy Űrközpont 39B indítóállása közötti 6,5 kilométeres távolságot. A monumentális szerkezetet egy speciális lánctalpas szállítóeszköz hordozta, amelynek végsebessége mindössze 1,3 km/h volt. A közel 12 órás műveletet élő közvetítésben figyelhették az érdeklődők világszerte közölte hírügynökségi jelentésekre hivatkozva a BBC.
A rakéta megérkezése után a szakemberek megkezdik az utolsó ellenőrzéseket és az úgynevezett „vizes főpróbát”, melynek során az üzemanyag-betöltést és a visszaszámlálási folyamatokat tesztelik élesben.
Négy űrhajós, egy közös cél
Az Artemis II legénysége – Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és a kanadai Jeremy Hansen – személyesen nézte végig a rakéta kigördülését. Ők lesznek az elsők az Apollo–17 1972-es missziója óta. Akik az USA részéről elhagyják a földközeli pályát és a Hold felé veszik az irányt.
„Az űrhajósok a legnyugodtabb emberek a kilövés napján, mert tudjuk, hogy készen állunk a feladatra, amire kiképeztek minket” – nyilatkozta Christina Koch, aki szerint az utazás egyik legmegrázóbb élménye az lesz, amikor a Föld „golyóként repül ki az ablakon”, ahogy távolodnak tőle.
A 10 napos küldetés során az egység nem száll le a Hold felszínén, hanem megkerüli azt. A misszió célja a technológia tesztelése és a Hold geológiai tanulmányozása a túlsó oldalról. Előkészítve a terepet a későbbi, tényleges holdraszálláshoz.
Európai szív a motorháztető alatt
Bár az SLS amerikai büszkeség, a misszió sikere jelentős részben Európán múlik. Az Orion űrhajó kulcsfontosságú egységét, az Európai Szervizmodult (ESM) a németországi Brémában, az Airbus gyárában készítették.
Ez a modul biztosítja az űrhajósok számára a levegőt (oxigén-nitrogén keverék), a vizet, az elektromos áramot és a hajtóerőt is. Sian Cleaver, az Airbus mérnöke hangsúlyozta: a modul nélkül az Orion képtelen lenne eljutni a Holdig és visszatérni onnan.
Mikor indulhatunk?
A NASA jelenlegi tájékoztatása szerint a rakéta legkorábban február 6-án indulhat útjára. A további ablakok állnak rendelkezésre február végén, márciusban és áprilisban is. Bár a misszió már évek óta késik, a vezetés szerint a biztonság az elsődleges.
„Egyetlen feladatom van: Reid, Victor, Christina és Jeremy biztonságos hazatérése. Akkor fogunk repülni, amikor készen állunk” – jelentette ki John Honeycutt, a misszió irányító csapatának elnöke.
Ez a küldetés alapozza meg az Artemis III-at, amely során – várhatóan 2027-ben vagy 2028-ban – az emberiség ismét ténylegesen a Hold felszínére léphet.
